rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

„A menekültek nem mennek haza egyhamar, a hasznukat kellene venni”


Törökország

„A menekültek nem mennek haza egyhamar, a hasznukat kellene venni”

A földkerekség 20 leggazdagabb országának csúcstalálkozójának eredményeiről beszélgetünk Ussal Sabhazzal, a Tepav, az egyik legismertebb török gazdaságpolitikai kutatóintézet igazgatójával.

A G20 vezetői keményen elítélték a párizsi terrortámadásokat. De mit tehetnek konkrétan a terrorizmus elleni nemzetközi harc erősítéséért?

Ussal Sahbaz: – A G20 eddig nem sokat foglalkozott a terrorizmussal. Ez új téma, de nagyon sürgető. A G7-es csoportnak szép számmal vannak eszközei, például a terroristákat támogatók pénzügyi tranzakcióinak megakadályozására. De ez, ahogy láthatjuk, önmagában nem elegendő. A terrorizmust kiváltó mélyebb okokra kell összpontosítani, a fejlődés kérdéseire. Eddig csak pénzügyi kérdésekről volt szó.

Ha a pénteki terrortámadásról beszélünk, akkor valójában Szíriáról beszélünk. Itt a csúcstalálkozón sok kétoldalú megbeszélést is tartottak. Ön szerint közelebb jutottunk a szíriai válság diplomáciai megoldásához?

Ussal Sahbaz: – Az álláspontok nagyon távoliak, de a párizsi merényletek sürgetővé tették a megoldást. A G20 nagyszerű platform, ahol a vezetők összegyűlhetnek. Tehát közelebb jutottunk, de a válság nem oldódik meg egyhamar.

Ha pedig a szíriai háborúról beszélünk, akkor a menekültválságról is beszélünk. Törökország sokat tud erről, hiszen több mint 2 millió menekültet fogadott be. Milyen hatással vannak a menekültek a török gazdaságra?

Ussal Sahbaz: – Ez természetesen nagy teher Törökországnak, a becslések szerint 5 milliárd dollárt kellett költenie rá. 2 millió 200 ezer menekült – óriási szám! Ez egész Európa ügye. Ugyanakkor az is tény, hogy a bevándorlók gazdasági értelemben esélyt is jelentenek. A statisztikák például arról árulkodnak, hogy tavaly Törökországban 40 új vállalkozás közül egyet szíriaiak alapítottak. Tudja, mivel foglalkoznak? Kereskednek Szíriával. És a kereskedelem időközben elérte a háború előtti szintet. A menekültek tehát hasznára vannak Törökországnak. Ha Európa engedékenyebb lenne a bevándorlás ügyében, akkor a menekültek hasznot hajtanának Európának is.

Vagyis esélyt kellene adni nekik, hogy dolgozhassanak?

Ussal Sahbaz: – A G20 vezetőinek el kellene fogadniuk egy tervet, amely alapján a menekültek legálisan vállalhatnak munkát az új lakóhelyükön. Ezek az emberek nem fognak hazamenni egyhamar, a hasznukat kellene venni.

A környezetvédelem új téma a húszaknak, különösen a klímaváltozás elleni fellépés. Miért itt, és miért éppen most?

Ussal Sahbaz: – Azért, mert a környezetvédelem egyre inkább pénzügyi kérdés. Pénzügyi kockázat biztosítótársaságoknak, bankoknak, vállalkozásoknak, amelyek nyereségesek akarnak lenni. A G20 vezetői borzasztó nehezen egyeztek meg a környezetvédelmet illető mondatról. Ez azt jelzi, hogy az egyes országok álláspontja nagyon messze van egymástól, mégpedig egy a Föld sorsát alapvetően meghatározó kérdésben. A terrorizmus ügyében sokkal könnyebben állapodtak meg, mint a klímaváltozásról.