Félárbocra eresztették a zászlókat Párizsban a péntek éjjeli terrortámadások után. A francia fővárosban bezárt többek közt a Lafayette áruház, a
HIRDETÉSFélárbocra eresztették a zászlókat Párizsban a péntek éjjeli terrortámadások után.
A francia fővárosban bezárt többek közt a Lafayette áruház, a Montmartre dombon, a Notre Dame-nál vagy a metróban és a pályaudvarokon is katonák felügyelik a rendet.
Francois Hollande köztársasági elnök rendkívüli állapotot hirdetett, amire legutóbb 10 éve volt példa.
A rendkívüli állapot jegyében:
- az Ile-de-France régióban fokozott biztonsági intézkedéseket vezetnek be
- a hatóságok házkutatásokat tarthatnak és őrizetbe vehetik azokat, akik gyanúsan viselkednek,
- a hatóságok bezárhatják a nyilvános helyeket, kijárási tilalmat rendelhetnek el és korlátozhatják a közlekedést
- újra bevezetik a határellenőrzéseket, amelyeket a schengeni övezet létrehozásakor szüntettek meg a 80-as években.
Franciaország a II. világháború óta másodszor kénytelen ehhez a drasztikus eszközhöz nyúlni, rendkívüli állapotot a miniszterek tanácsa legutóbb a 2005-s zavargások idején rendelt el.
Mit jelent a rendkívüli állapot?
A rendkívüli állapot elrendeléséről a kabinet akkor dönthet, ha a közrendet súlyosan fenyegető veszélyhelyzet áll fenn, vagy olyan események következnek be, melyek katasztrófahelyzetet idézhetnek elő.
Rendkívüli állapot idején a megyei elöljárók forgalomkorlátozást és kijárási tilalmat is elrendelhetnek, úgynevezett védelmi övezeteket jelölhetnek ki, ahol korlátozható az állampolgárok tartózkodása és belépése. Kitilthatják a megyék területéről mindazokat, akik bármilyen formában akadályozzák a hatóságok munkáját.
A belügyminiszter és a megyei elöljáró is elrendelheti az előadótermek, bármilyen gyülekezőhely és minden olyan intézmény ideiglenes bezárását, ahol italt mérnek.
A hatóságok korlátozhatják a gyülekezési szabadságot, minden olyan összejövetelt feloszlathatnak, amelynek célja a provokáció vagy a közrend megzavarása.
Kormányhatározat arra is felhatalmazhatja a francia hatóságokat, hogy házkutatásokat végezzenek, és arra is, hogy a sajtó egésze fölött átvegyék az ellenőrzést.
Egy 1955-ben született törvény alapján az akkor még nem független Algériában hirdettek ki rendkívüli állapotot 1958-ban, majd 1961-ben az algíri puccskísérletet után.