Félmillió dolláros díjat kapott az illegális afgán iskolaalapító

HIRDETÉS

Sakena Yacoobi nyerte a idén az Innovációs Világcsúcs az Oktatásért WISE-díját. A Learning World stábja a hazájában, Afganisztánban látogatta meg a győztest, hogy megtudjuk, mire kapott félmillió dollárt

Sakena Yacoobi több mint tizenkétmillió ember életére volt hatással, miközben fáradtságot nem kímélve igyekezett átalakítani az afgán oktatási rendszert. Az Afgán Oktatási Intézet alapítójaként arra tette fel az életét, hogy fejleszti az ország oktatási rendszerét és az egészségügyet, különös figyelemmel a lányok és nők érdekeire. Titokban tanított a tálibok uralma alatt, azóta magániskolákat, kórházat és rádiót is alapított.

A tálibok uralma alatt Yacoobi megalapította az Afgán Oktatási Intézetet, amely ma 350 000 nőnek és gyereknek segít alapvető készségek elsajátításában, illetve abban, hogy gazdaságilag önállóak lehessenek.

- Minden nőnek képesnek kell lennie arra, hogy eltartsa magát, ehhez helyzetbe kell hoznunk őket – mondta a Learning Worldnek Yacoobi. – Tehát a központoknak is önellátóaknak kell lenniük. Ha a nők gazdasági értelemben önállóak lesznek, megbecsülik majd a szervezetet, új központokat nyitunk, képezzük, tanítjuk, támogatjuk őket, ezzel újabb nőket hozunk helyzetbe és így tovább.

- Amikor először jöttem a központba, semmit sem tudtam – mesélte egy korábbi tanítvány, Ruquia Panahi. – Nem tudtam olvasni, így azzal kellett kezdenem. Amikor megtanultam írni és olvasni, beiratkoztam a szabás-varrás kruzusra. Most saját üzletem van, két diáknak tanítom a szakmát. Mindent itt tanultam, jó szabó vagyok, és így nem kell többé a férjemtől pénzt kérnem.

Az Afgán Oktatási Intézet 480 főt foglalkoztat, többségükben nőket. 340 oktatási központot nyitottak, majdnem mindegyik önfenntartóvá vált.

- Az oktatás megerősít – intellektuálisan és társadalmi értelemben is – vallja Sakena Yacoobi. – Láttam, hogy ezek okos asszonyok, de nem jutottak megfelelő lehetőséghez.
Ha ez a központ nem lett volna, még mindig otthon ülnének, főznének, takarítanának vagy csak üldögélnének a házban. Most összejönnek, eszmét cserélnek, viccelődnek és nevetnek, de új dolgokat is tanulnak, írni és olvasni, és ez nagyon sok örömet okoz nekem.

Herat északi részén, a Szufiabad nevű negyedben van az egyik a Yacoobi által alapított négy magániskola közül. Az iskola hatszáz diákja sztárnak kijáró tisztelettel fogadja. Az alap tanterven túl a diákok értékes vezetői képességekre is szert tesznek. Az iskolákat adományokból és tandíjakból tartják fenn. A tehetséges, de szegény diákok ösztöndíjat kapnak.

- Gyerekkoromban ebben az országban első osztálytól tizenkettedikig egyetlen módon tanítottak: magolással – emlékezett vissza Yacoobi. – Nem akarom, hogy ez legyen a sorsa az eljövendő afgán korosztálynak is. Azt akarom, hogy kritikusan gondolkodjanak, hogy legyenek kérdéseik, hogy szabadnak érezzék magukat az iskolapadban. Nem akarom, hogy a tanár verje a gyerekeket. Ha egy tanár szeretettel, szenvedéllyel, bölcsességgel felvértezve lép be az osztályba, sokkal több eredményt ér el a gyerekeknél, mint durvasággal.

- A Sakena Yacoobi által létrehozott módszertan az aktív tanítást helyezi előtérbe, ami lassan kiszorítja a hagyományos módszereket – magyarázta Arifa Olomi, az iskola egyik tanára. – Van egy híres idézet, mely szerint ha csak hallom, akkor elfelejtem, ha látom, akkor megtanulom, és ha csinálom, meg is értem.
Amikor a diákok ezekkel a módszerekkel, ezekkel a segédeszközökkel tanulnak, az mind az öt érzéküket igénybe veszi. Jobban tanulnak, ha nem csak mentálisan, de fizikailag is aktívak.

Yacoobi civil szervezete ápolónőket, bábákat is képez, akik egészségügyi és higiéniai oktatást tartanak a kórházakban.

- Az egészségügyi okatás és az oktatás úgy általában összetartozik – mondta erről a díjazott. – Az én megközelítésem, az én vízióm az volt, hogy klinikákat hozok létre, és amikor az emberek eljönnek az orvoshoz, tanulnak valamit a asaját testükről. Megtanulják, hogyan kell egészségesen étkezni, tisztálkodni, hogyan kezeljenek egyszerű betegségeket, hogyan gondoskodjanak a gyerekükről.

Yacoobi most egy afgán egyetemet akar létrehozni.

- Sok lánynak nem voltak olyan lehetőségei, mint nekem. Nagyon különleges kapcsolatom volt az apámmal, úgy érzem, amit elértem, azt mind az apámnak köszönhetem – mondta Yacoobi. – Azt akarta, hogy minden egyes gyereke – mindegy, hogy fiú-e vagy lány – iskolába járjon.

- Emlékszem Afganisztánra, amikor gyerek voltam, gyönyörű ország volt, de mára minden természetes szépségét sikerült lerombolnunk. Ezért úgy érzem, hogy amit teszek, az a kötelességem. A fő motivációt a hazaszeretet jelenti, tényleg szeretem Afganisztánt és az az afgán népet.