NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Rosetta-misszió: egy éve szállt le az üstökösre a Philae

Rosetta-misszió: egy éve szállt le az üstökösre a Philae
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy évvel ezelőtt az Európai Űrügynökség Rosetta-missziója történelmet írt. A Rosetta űrszondát 2004-ben indították útjára a Csurjumov-Geraszimenko

HIRDETÉS

Egy évvel ezelőtt az Európai Űrügynökség Rosetta-missziója történelmet írt. A Rosetta űrszondát 2004-ben indították útjára a Csurjumov-Geraszimenko üstökös nyomába, hogy kiderítsék, hogyan működik egy kométa. Az űrszonda 2014. augusztus 6-án állt pályára az üstökösmag körül.
Leszállóegysége pedig pontosan egy éve, 2014. november 12-én landolt az égitesten. A Philae a tervezett célpont helyett egy mélyedésben szállt le. Napelemeit kevés fény érte, ezért 54 órányi működés után lemerültek az akkumulátorai, így hét hónapra hibernálta magát, és csak júniusban éledt fel.
Az Euronews folyamatosan nyomon követte az eseményeket. Claudio Rosmino a helyszínen élte át a történteket. Így emlékezik:

- Olyan hatalmas kitörő örömmel fogadták a hírt egy éve a tudósok, mint egy mérkőzés végét a vb-döntőn. Mindenki megölelte a másikat, kiabáltak telve érzelmekkel. Megható pillanat volt szakmai szempontból is az összes tudós számára, aki ott volt, hisz néhányuknak ez 20 éves munka eredményét hozta meg.

Októberben oxigénmolekulák nyomaira bukkantak az üstökös légkörét elemző svájci tudósok. Mindenkit meglepett a felfedezés. A kutatók szerint a legvalószínűbb magyarázat erre az, hogy az oxigén már korán, a Naprendszer kialakulása előtt keletkezett, vagyis az üstökös anyagának nagy része idősebb a Naprendszernél. Nem gondolták volna, hogy az oxigén évmilliárdokat képes túlélni anélkül, hogy más anyagokhoz kötődjön.

- A legnagyobb meglepetés eddig a molekuláris oxigén, mert erre egyáltalán nem számítottunk. Ez sokat elárul arról, honnan származik ez az anyag, hol alakult ki – mondta a projektvezető, Kathrin Altwegg.

A Rosetta űrszonda azóta is követi az égitestet. Küldetése 2016 őszén ér véget, miután 12,5 évet utazott, és 7,9 milliárd kilométert tett meg az űrben.

A kérdés, hogy mi lesz most? Először is, ha a Philae jó állapotban van, még fontos tudományos adatokkal szolgálhat. Ezt látni fogjuk a következő hetekben. A további kutatásokra január végéig van lehetőség. Ezt követően a labda a Rosettánál lesz, rajta múlik, mit tehetünk még tudományos szinten. És azután már csak az marad, hogy természetesen várjuk a nagyszerű, szimbolikus, de a küldetés szempontjából fontos pillanatot, amikor a Rosetta leszáll a Csurimov üstökösre jövő szeptemberben. Ez lesz a pillanat, amikor meglátjuk, hogy van-e még fennmaradó működési fázis, amit ki tudunk használni – foglalta össze a jövőre vonatkozó elképzeléseket az Euronews munkatársa.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Francia-olasz-német együttműködés az űriparban

Nő vette át a Nemzetközi Űrállomás parancsnokságát

Az eddigi legpontosabb térképet készíttte el a Gaia a Tejútrendszerről