rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Társulás egy növekedő Európáért


real economy

Társulás egy növekedő Európáért

A Real Economy Strasbourgból jelentkezik. Itt néztünk utána, hogy az együttműködés és a társulás, hogyan tud új életet lehelni az európai gazdaságba.

A műsorban a regionális politikáért felelős uniós biztos beszél arról, hogy a társulások, hogyan vezethetnek kézzelfogható gazdasági eredményekhez, amelyek mindenkit érintenek. Megnézzük, hogy egy olyan város, mint Liverpool, amely kicsit leszakadt, hogyan próbálja meg együttműködéseken keresztül visszaszerezni régi fényét. És szó lesz arról is, hogy a gyakorlatban milyen stratégiával tudjuk kezelni a legégetőbb problémákat.

Kemény munka, türelmes együttműködés és új források akár növekvő pályára állíthatják az európai gazdaságot. Az Európai Parlamentnél vagyunk és arról beszélgetünk, hogy az uniós és nemzeti szintű együttműködés, hogyan tud leszivárogni önkormányzati szintre és az üzleti, illetve a civil szférába. Így jobb gazdája lehet a befektetéseknek, és hatékonyabban visszacsatolhatók az irányelvi döntések. Íme egy gyorstalpaló, arról, hogy a gyakorlatban, hogyan is működhetne ez az úgynevezett leszivárgás.

Az európai országok megtervezik, hogy mibe akarják fektetni az uniós pénzeket

Konzultálni kell a különböző régiók vezetőivel, városvezetőkkel, a civil és magánszektor képviselőivel.

Az országok ezek után beadnak egy Társulási Egyezményt az Európai Bizottságnak, hogy milyen területeken érdemes szerintük együttműködni, újabb ötleteket adva.

Ebből egy jogilag érvényes szerződés keletkezik, miután jóváhagyják és befogadják a tagállamok.

A befektetési döntésekből Operációs Programok lesznek, ha elkezdenek befolyni a pénzek.

A programokból olyan beruházási célú társulási szerződések, amelyekbe minden tagállam befizet és az ebben elérhető összegekre pályázhatnak a különböző országok, régiók, városok külön-külön és közösen is, úgy, hogy közben az érintettek végig együttműködnek.

Itt az Európai Parlamentben ülnek a képviselőink, köztük azok is, akik olyan városokból jöttek, amelyek rácsaptak a beruházási célú partnerségi szerződésekre. Ezekből rengeteg együttműködés született, amelyek megváltoztatták a képet a leszakadt régiókról, vagy városokról. Most bemutatjuk, hogy mit adott ez a program Liverpoolnak.

Feljövőben Liverpool

A kikötőváros egy kereskelmi központ volt a 18. és 19. században, de a 20. század közepe felé a dokkok és a gyártósorok elkezdtek hanyatlani. A városnak aztán keményen betett a 70-es évek recessziója Nagy-Britanniában.

Liverpool évtizedeken keresztül azt gondolhatta, hogy örökre odavan az egykori gazdasági ereje. De aztán ráncfelvarrás kezdődött és ez végül nem csak egy egyszerű felületi kezelés lett. A rengeteg együttműködés és pályázat elképesztő változást hozott a városnak.

Az elmúlt 25 évben történt újjászületést magán és közpénzek segítségével történt. Olyan infrastruktúra épült, amelynek segítségével szárnyal az üzleti élet.
Az elmúlt 7 évben legalább 20 milliárd euró érkezett az európai fejlesztési pénzekből és az Európai Szociális Alaptól Nagy-Brittanába. Ebből 220 milliót kapott Liverpool.

A helyi Társulási Együttműködés a város legnagyobb szervezete, ami vállalkozásokat, civileket és intézményeket köt össze, és pörgeti a helyi gazdaságot.

“A városvezetők évekig dolgoztak együtt, hogy kitalálják milyen lehetőségeik vannak arra, hogy versenyképesebbé tegyék Liverpoolt. A stratégiánk arra épült, hogy kitaláljuk, hogy miben vagyunk nemzeti és nemzetközi szinten is erősek, és milyen globális lehetőségeink vannak”- mondta Mark Basnett, a város társulási szervezetének ügyvezető igazgatója.

A stratégia középpontjában a kikötő van. Az új hajóterminál úgy épül, hogy a legnagyobb teherszállítókat is ki tudja szolgálni. Ha elkészül várhatóan átalakítja Nagy-Britannia logisztikai térképét.

Az új városközpontban olyan környezetet alakítottak ki, ahol otthonra lelnek a kis és középvállalkozások és, ahol a fiatal cégek gombamódra szaporodnak.

Gary Carney a társalapítója az általa független boltnak nevezett üzletnek. Helyi kereskedőknek, egyéni vállalkozóknak adnak lehetőséget, hogy a bevásárló utcában árulják a termékeiket. A cég start-up kölcsönt kapott a merseyside-i különleges befektetési alaptól, amelyben helyi, nemzeti és európai pénzek is vannak. A bolt most tömve van kerámiákkal és kalapokka.

“Nagyon bátroító visszajelzéseket kaptunk. Szerintem mindenki látja, hogy értékes tevékyenységet végzünk. Ez abből is látszik, hogy milyen gyorsan sikerült feltölteni a boltot”- mondta Gary Carney

Annak ellenére, hogy az utóbbi években mennyire felzárkózott Liverpool, a város még mindig Nagy-Britannia legszegényebb régiói közé tartozik. A társulási szervezet vezetője szerint ezt véglegesen nagyon nehéz lesz megváltoztatni.

“Azzal kezdtük, hogy kiépítettük a megfelelő gazdasági infrastruktúrát, ahol az ambiciózus emberek munkához juthatnak. Most biztosítani kell, hogy a társadalom minden rétege profitáljon ebből.”- vonta le a konklúziót Mark Basnett

Társulások Európáért

Euronews: “Itt van velünk Corina Cretu, Regionális fejlesztési biztos. Köszönöm, hogy eljött.”

Corina Cretu: “Köszönöm a meghívás”.

Euronews: “Először is azt szeretném kérdezni, hogy meg tudná-e mondani, hogy az emberek nagy részének mit jelent a társulás szó?”

Corina Cretu: “Hogy mindenkit bevonunk a tervezésbe, mert egyedül nem tudunk dönteni mindenről Brüsszelben. Nincs rálátásunk, hogy mi kell a tagállamoknak és a régióknak. Szerintem nagyon fontos együttműködni, mert például ebben az évben döntünk a következő 7 évre vonatkozó tervekről és beruházásokról. Most választjuk ki a legnagyobb költségvetésű projekteket.”

Euronews: “Mi az, ami miatt ez más most, mint a múltban volt?”

Corina Cretu: “Sok országnak a kezdetek óta komoly problémái voltak, mert a pályázatok politikai háttere nagyon összetett. Az elmúlt tervezési évben sokszor attól tartottam, hogy a tagállamoknak csak az számít, hogy minél több pénzt hívjanak le, de nem terveznek előre, nagyobb ívű programokat. Pedig, ha a tanárok együtt dolgoznak az üzletemberekkel és az önkormányzatokkal, akkor a következő 7-10 év legjobb régiós pályázatait állíthatják össze.”

Euronews: “Azt gondolja, hogy a leszakadó régiók magukat is okolhatják, vagy csak nem figyeltek oda eléggé rájuk?”

Corina Cretu: “Vannak olyan régiók, amelyekbe rengeteget fektetünk, de nem látszanak a gazdasági növekedés hatásai, illetve az, hogy létrejönnének új munkahelyek. Máshol nagyon is kézzelfoghatóak ezek az eredmények. Nincs olyan európai régió, amelyik ne nyert volna európai pénzt. Legyen szó Hollandiáról, Németországról, vagy Franciaországról. Nemrég voltam Berlinben, és olyan büszke voltam arra, hogy hogyan bánnak a menekültekkel. A külvárosokat jártam, ahol elképesztő fejlesztések vannak, Párizsban szintén. Tehát nagyon is bátorítom az összes tagállamot, hogy ilyen projektekre használják fel a fejlesztési pénzeket.”

Euronews: “Erre csatlakozva, ha egy ötlet, vagy stratégia nyerőnek tűnik, akkor átvéve a legjobb megoldásokat, és átültetve más városok, régiók, vagy akár országok gyakorlatába, megismételhető a siker és egyszerűbben adhatók válaszok a legnagyobb kihívásokra. Monica Pinna Portugáliába látogatott, ahol épp ezen dolgoznak.”

Célállomások

Mi a közös Messina, Riga, Roquetas de Mar, Thessaloniki, Vantaa és Amadora városokban? Olyan célállomások, ahová tömegével érkeznek a bevándorlók. Ezért most összefogtak, hogy közösen találjanak megoldásokat a kihívásra. És hogyan? Együttműködve, használva az európai Urbact programot, ami a városok közötti összefogást teszi lehetővé. Az ellső találkozót a portugáliai Amadorában tartották.

Senki sem tud mindent és egyszerűbb megoldásokat találni, ha megoszatjuk a mindennapos problémákat, a tapasztalatokat és lehet ötletelni.

Az Urbact a kohéziós politika egyik terméke, amit uniós fejlesztési pénzekből és a Norvég, illetve a Svájci Alapból is finanszíroznak. 2014 és 2020 között 96,3 millió eurót osztanak szét.

Támogatjuk a határokon átívelő együttműködéseket. Támogatjuk azokat kutatásokat, amiket a városok dolgoznak ki, hogy megvalósíthassák a helyi akcióterveket.

A menekültek Célállomás hálózatának első találkozóján, a városok képviselők meggyőződhettek arról, hogy ahol más stratégiák megbuknak, ott a társulás sikerre vezethet.

Andreas Karadakis: Görögország nem célállomás, csak tranzitország az északi országok irányában.

Hannele Lautiola: Finnországban a mi városunkban van a legtöbb menekült, illetve olyan polgár, akinek érintett a családja.

Juan Francisco Iborra Rubio: Nagyon érdekesek ezek a projektek, mert sok mindenről tudomást szerezhetünk, mielőtt megtörténik.

Hannele Lautiola: Finnországban korábban évente 3 ezer menekült érkezett, idén azonban már 30 ezernél tartunk.

Munkaerővándorlás, pályakezdők munkanélkülisége, környezettudatos technológiák azok a területek, ahol az urbact a legjobb eredményeket érte el 2006 óta, amikor a program elindult. A menekültválság miatt a célállomás projekt is előkelő helyre került.

Idén már félmillió ember kelt át a Földközi-tengeren, hogy Európában keressen menedéket. Csak három hónap alatt áprilistól-júniusig több, mint 213 ezren kértek menedékjogot. Ez a helyzet több pénzt, szervezést és új politikát igényel.

Menekültközpontok

A bobadela-i menekültközpontot Lisszabon külvárosában 42 ember számára hozták létre 2006-ban, most 62-an vannak itt, de Portugália novemberben újabb menekülthullámra számít.

Becslések szerint az Európai Unió lakosságának 70 százaléka él városokban. Ez ugyan az egyik fontos motorja a gazdasági növekedésnek, de közben óriási kockázata van annak, hogy növeli az egyenlőtlenséget. Ezért a városok az Urbact legnagyobb haszonélvezői.

Interjú Corina Cretuval, második rész

Euronews: “Továbbra is velünk van Corina Cretsu uniós biztos. Van bármilyen pozitív példa, amire büszke lehet, társulási szinten? Vagy van ellenpélda?”

Corina Cretu: “Érdemes hangsúlyozni a tagállamok, a régiók és a végrehajtó szervek felé, hogy jobb, ha kevesebb szabályt alkalmazznak. A létező szabályok rendkívül bonyolultak, miközben persze fontos követni a pénzek útját is. Nemzeti szinten szerintem nem érdemes újabb szabályokat bevezetni. Nem szeretnék több kis és középvállalkozást látni, amelyek végül azért nem pályáznak, mert túl bonyolultnak és bürokratikusnak találják az eljárást. A terepen mozgó emberek és a helyiek tudják leginkább, hogy mi a fontos, és mi az ami működik. Szeretném, ha mindenki elmondaná az ötleteit, mert jövőre elgondolkodunk azon, hogy hogyan is kellene kinéznie 2020 után a kohéziós politikának.Tanulnunk kell ugyanis a korábbi hibákból.”

Euronews: “Nagyon sok pénzről beszélünk- Ki szabályozza ezt? Hogyan lehet a rendszerben becsületesnek maradni?”

Corina Cretu: “Először is nagyon sokat támaszkodunk a nemzeti szervekre, de az Európai Bizottságnak is vannak könyvvizsgálói.
A csalással szemben a zéró tolerancia elvét érvényesítjük. Nagyon fontos, hogy a Transparency International-el dolgozunk együtt és ebbe minden országnak bele kell egyezni.”

Euronews: “Van bármilyen összeférhetetlenség a Társulás és a Juncker terv között, ha a befektetők érdekeit nézzük?”

Corina Cretu: “Nem, nincs A mi pénzünket, a kohéziós alapok pénzét ez nem érinti. Egy nagyobb beruházásnál, ahol a bankhitel nem elegendő el lehet gondolkodni a közös finanszírozáson, de nincs összeférhetetlenség. Épp ellenkezőleg kéz a kézben közösen dolgozunk.”

További információ:

Társulási szerződések:
Europa.eu
Keycities.co.uk

Célállomások:
UNHCR.fr
Europa.eu
http://urbact.eu/

Liverpool újjáélesztése:
Liverpoollep.org
Europeanfundingnetwork.eu

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

real economy

Európai gazdasági kilátások: lassan, de biztosan