rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Monaco rejtett arca: kertek a tetőn


life

Monaco rejtett arca: kertek a tetőn

Monacoba érkezve először a városi környezet zsúfoltsága tűnik fel, ugyanakkor ha jobban megnézzük, a házak között, a házak tetején mindenütt jelen van a zöld. És akkor még a kertekről – melyek közül több nemzetközi hírnévnek örvend – nem is beszéltünk.

Ilyen például Grace hercegnő rózsakertje, amely harminc év után teljesen megújult, és a nap huszonnégy órájában nyitva áll a közönség előtt.

Amint belépünk a kertbe, elárasztja érzékeinket az átható virágillat. Ötezer négyzetméteren hatezer rózsatő, tematikus csoportokba rendezve – a tervezők azt is fontosnak tartották, hogy a látogató a lehető legközelebb kerülhessen a virágokhoz.

- A rózsaágyások között kis ösvényeket alakítottunk ki, amelyeket újrahasznosított anyaggal, esetünkben barackmaggal borítottunk – mondta az Euronewsnak Jean-Jacques Pinotti, a várostervezési osztály helyettes vezetője.

A rózsakert nem csak szép, de megkapta az ökológiai zöldfelület minősítést.

- Nem használunk kemikáliákat – szögezte le Pinotti – tehát elsősorban természetes módszerekkel élünk. Katicabogarakat, pókokat, zengőlegyeket telepítettünk, a betegségek ellen homeopátiával védekezünk.

És ez igaz a hercegség valamennyi állami fenntartású kertjére és parkjára. A pálmafák kezelésére például drónokat használnak, hogy a lehető legkevésbé akadályozzák a forgalmat.

A monacói kertkultúra fejlődése a turizmussal együtt vett lendületet a huszadik század első felében. Az 1933-ban megnyílt Jardin Exotique egy monacói kertész, Augustin Gastaud pozsgások iránti szenvedélyének köszönheti létrejöttét.

- Ezek olyan növények, amelyek egy megvastagodott húsos szervben, a szárban vagy a levélben tárolják a vizet – magyarázta a kert vezetője, a botanikus Jean-Marie Solichon. – Még mindig megvan az Augustin Gastaud által gyűjtött növények egy része. Ez adja a kert egyik vonzerejét – hogy száz éves növényeink is vannak. Ezek a szép, aranyozott kaktuszok az anyós párnája nevet viselik. Való igaz, nem túl szívélyes növények. Amerikai kollégáink egy fokkal nagyobb rokonszenvvel nevezték el őket, aranyhordónak, ami egy fokkal talán költőibb.

A Jardin Exotique szerepet vállal a ritka növényfajok megőrzésében is, így szorops kapcsolatban áll a világ más nagy kertjeivel.

A Japánkertet, a kilencvenes évek elején álmodta meg egy japán tájépítész, Jaszuo Beppu.

- Beppu ragaszkodott ahhoz, hogy a tervezés során alkalmazza a kiotói iskolában tanult valamennyi lényeges előírást és irányelvet – mesélte Pinotti. – Ez a mítoszok birodalma, tele vallási és irodalmi utalásokkal.

Mindent milliméter pontossággal terveztek meg és kiviteleztek, a növények elhelyezkedésétől az utolsó kavicsig.

- A tájépítész mindenképpen szeretett volna utalni a Földközi-tengerre és Monacora – mondta Pinotti. – És ha lehet, egy öreg fával, mert a kor, a hagyomány, a generációk között öröklődő tudás nagyon fontos a japán kultúrában, így a japán kertekben is. Egy japánnak ide belépni majdnem olyan, mintha hazaérkezne.

Monacóban nem csak a közszféra felelőssége a zöldfelületek kialakítása. Az ingatlanfejlesztőket törvény kötelezi arra, hogy a tetőteraszokra kerteket tervezzenek, és a városlakók is szívesen összekoszolják a kezüket, ha kertészkedésről van szó.

- Az anyósom, Brigitte hozta létre ezt a kertet, mindent ő csinált – mesélte az euronewsnak Aurélie, egy monacói fiatalasszony, aki beengedett minket a tetőkertjükbe. – Van paradicsomunk,de még bioszőlőnk is. Ezek a növények mind ebben a régióban honosak. Van olajfánk, sokféle kaktusz, amelyek kevés törődést igényelnek. A kertészek két-három havonta néznek rájuk. Monacóban nagyon fontos, hogy ebből a nagyon városias közegből egy kicsit kiszabaduljon az ember a szabad ég alá.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Omán, a természeti kincsek tárháza

life

Omán, a természeti kincsek tárháza