rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Harc a cukorbetegség ellen


futuris

Harc a cukorbetegség ellen

A cukorbetegség Európa közellensége. Néhány tanulmány szerint ez a nehezen diagnosztizálható betegség legalább 62 millió embert érint, az európai lakosság 18 százalékát. A kutatók tisztában vannak a helyzet komolyságával és azon dolgoznak folyamatosan, hogy új eszközöket és kezeléseket fejlesszenek, amelyekkel korábban tudják diagnosztizálni a betegséget és ötleteket adhatnak a megelőzéshez.

A Dublini Egyetem konditermében keményen edzenek. Olyan önkéntesek, akik a 2-es típusú cukorbetegségre hajlamosak és rajtuk keresztül szeretnék felmérni, hogy a testmozgás hogyan tudja késleltetni, vagy egyenesen megelőzni a betegség kialakulását.

Des Nix: “Először szívproblémák miatt jöttem ide, de felfedeztem, hogy a testmozgással a cukorbetegségemet is könnyebben tudom szinten tartani és egyre jobb eredményeket érek el. Tényleg azt gondolom, hogy ha nem jöttem volna el erre a programra, akkor most már nagyon beteg lennék, vagy bele is haltam volna. Szerintem az egészségi állapotom annyira leromlott volna, hogy mostanra ágyhoz lennék kötve.”

Az európai kutatócsoport vezetői az önkéntesek fiziólógiai javulásának folyamatát követték, és azt mondják, hogy valóban a rendszeres testmozgással, és egészséges életmóddal megelőzhető vagy késleltethető a betegség az arra különösen hajlamos embereknél.

Donal O´Gorman: “A betegek súlyt vesztenek, zsírt égetnek. Javítani tudunk az állóképességükön. Ezt követni tudjuk a glükóz színt javulásán is, aminek a mértéke a 2-es típusú cukorbetegség egyik kockázati faktora.”

Ez az eredmény nem érte meglepetésként Christiant és Lone-t. Dániában mindkettejüket kettes típusú cukorbetegséggel diagnosztizálták és gyakran jönnek ebbe a kórházba, hogy megosszák a tapasztalataikat azokkal, akiknél még csak most fedezték fel a betegséget.
Azt mondják, hogy az egészséges életmód kulcsfontosságú, hogy a betegséget kordában tartsák.

Christian Petersen: “18 éves voltam, amikor felfedezték nálam a kettes típusú cukorbetegséget. Emlékszem, hogy öregember betegségnek hívták. Ugyanakkor én nem gondoltam magamat öregnek. Csak egy egyszerű fickó voltam, akinek van egy kis problémája.”

Lone Lindborg: “Sokkoló volt, amikor diagnosztizáltak. Egyszerűen nem tudtam, hogy mihez kezdjek. Az orvosok azt mondták, hogy egyek kevesebbet. Gyakrabban mentem mozogni, úsztam, de sokszor egyáltalán nem csináltam semmit. Nagyon nehéz volt.”

Továbbra is bonyolult teljesen meghatározni, hogy kik azok, akiknél nagyobb kockázattal fejlődhet ki a betegség, és, hogy kiket kell ellátni jobb tanácsokkal, hogy időben megelőzhessék a kialakulást.

John Nolan: “Azon dolgozunk, hogy egyre mélyebbre ássunk a kettes típusú cukorbetegség biológiájába, hogy megtalálhassuk a vérvétel eredményekben a korai diagnosztizálhatóság lehetőségét. Vagyis, hogy rá tudjunk mutatni arra, hogy xy-nak megelőzési kezelésre van szüksége, yz-nek pedig nincsen.”

A kutatók azon is dolgoznak, hogy a glükóz szint mérésén túl más jeleket is találjanak, amelyek a betegségre utalhatnak. Azt mondják, hogy beérett a három éves laboratóriumi munka gyümölcse.

Matej Oresic: “Sokat foglalkoztunk például a lipidekkel, vagy zsírokkal és el tudtunk különíteni több molekulát, ami előre jelezheti a betegséget.”

John Nolan: “Az orvostudomány egy általános megközelítéstől a személyes megközelítés felé halad. Azt remélem, hogy a kutatómunkánk valóban segíteni fog a cukorbetegnek, illetve azoknak, akiknél potenciálisan kifejlődhet a betegség. Remélem, hogy ők a jövőben személyre szóló válaszokat kapnak az orvostudománytól.”

Hogyan tudjuk kimutatni a cukorbetegséget? A finnországi Ouluban a kutatók részben kifejlesztettek egy rendszert, ami a lábak megfigyelésével garantálni tudja a a betegség korai felfedezhetőségét.

Az egyik optikai kutató labor a cukorbetegség kimutathatóságának új eljárásán dolgozik. A mérnökök szerint a cukorbetegség diagnosztizálható a szemek és a bőr megfigyelésével.

A cukorbetegek 30 százaléka bőrbetegségekkel küzd különösen a lábakon. A kutatók kifejlesztettek egy kamerát, ami a lábak sebeit figyelve tudja meghatározni a cukorbetegség esélyét.

Seppo Kopsala: “A kamerának 5 megapixeles érzékelői vannak, és különböző képi algoritmusok szerint dolgozik. Erre a kutatásra módosítottuk a kamerán az optikát és a fényérzékelést.”

Az optikai felszerelést ultrahanggal és hőtechnológiával is felszerelték, hogy az orvosoknak teljes képanyagot tudjanak nyújtani, amivel előre jelezhető a betegség korai kifejlődésének szakasza és megelőzhető lehessen a testi fogyatékosság.

Seppo Kopsala: “A különböző színek felnagyítják a különböző vonásokat a beteg bőrén. Ha elvégzünk egy teljes dokumentációt nem csupán az általános színes képekkel, hanem külön színcsatornákkal kiemelve, pirossal, kékkel, vagy zölddel, akkor képesek lehetünk részletesen és pontosan kimutatni a változásokat.”

Végül, hogyan lehet javítani a már létező gyógymódokon? Strasbourgban a kutatók azon dolgoznak az az egyes típusú cukorbetegség ellen dolgozzanak ki egy forradalmian új kezelési technikát. A titkos fegyverük, a mesterséges hasnyálmirigy.

Alain egyes típusú cukorbeteg. A hasnyálmirigye nem termel elegendő inzulint, vagyis hormont, ami szabályozza a cukor szintet.

Alain Lehmann: “A katonai szolgálatom alatt 36 éve diagnosztizáltak a cukorbetegséget nálam. Akkor 24 éves voltam. Egy vizeletvizsgálat szűrte ki és ekkor derült ki, hogy túl sok cukor van a véremben. Egy világ omlott össze bennem.”

Egyes típusú cukorbetegként Alain napi inzulin injekció adagoktól függ, hogy szabályozni tudja a glukóz szintet a vérében. Ez hatásos, de a gyógymódnak vannak határai.

Michel Pinget: “Muszáj inzulinnal ellátni a betegeket, ahogyan a hasnyálmirigyek tennék, ha rendesen működnének. Tudjuk, hogy a hasnyálmirigyek sok inzulint termelnek minden étkezés közben, hogy raktározzák az ételben található glükózt. És étkezések között, különösen éjszaka kevesebb inzulin termelődik.”

Az egyik európai kutatólaborban mesterséges hasnyálmirigy fejlesztés dolgoznak a tudósok. A betegek testébe egy inzulinnal teli membránt helyeznének el, amit a szervezet befogad.

Richard Bouaoun: “A cukor áthatolhat ezen a félig áteresztő membránon. A cukor ezek után jelzi a jelenlétét a sejteknek, amelyek a membránban vannak. És ezek aztán képesek lesznek megtermelni a szükséges inzulin adagot, hogy visszaállítsák a normál vércukorszintet.”

A kutatók szerint a sejtterápia előnye, hogy teljesen autonóm. A rendszer akkor lép működésbe, ha emelkedik a glükóz szint. A tudósok számára a legnagyobb kihívás az, hogy meg tudják növelni a beültetett sejtek életét.

Elisa Maillard-Pedracini: “Szükség van arra, hogy találjunk olyan molekulákat, amelyek segítenek nekünk optimalizálni a mesterséges hasnyálmirigyben található oxigén jelenlétét. Aztán rátérhetünk újabb feladatokra, de egyik sem annyira égető, mint az alacsony oxigénszint a membránban.”

A tudósok szerint a kutatásuk segítik majd az orvostudmányt a hasnyálmirigy átültetlésben is.

Séverine Sigrist: “Még ha rendelkezésre is állna az átültetésekhez szükséges hasnyálmirigy állomány, akkor is csupán az egyes típusú cukorbetegségben szenvedők 0.01-át tudnánk kezelni, ami a teljes cukorbeteg populáció 10 százaléka. Tehát, csak a betegek egy kis töredékén tudunk segíteni. Mi elsősorban fiziológiai, sejtbiológiai megközelítéssel szeretnénk a problémát kezelni, ami minden beteg számára segítség lehet.”

A technológiai fejlesztéstől és a klinikai tesztektől függően a kutatók szerint a mesterséges hasnyálmirigy 2019 körül már elérhető lesz.

Michel Pinget: “Egyértelműen ez az előttünk álló cél. A betegségre nincs gyógymód, de ezzel a rendszerrel biztosítani tudunk egy hosszútávú és egyszerű kezelést. Olyat, ami biztonságos és aminek nincsenek mellékhatásai.”

A betegek és a potenciális betegek emberek remélik, hogy a tudományos áttörés a megelőzésben a diagnosztikában és a gyógymódban valóban javítani fogja az életminőségüket.

Barbara Cahill: “A testmozgástól jobban érzem magam. Minden szempontból. Egyszerűen jól érzem magam a bőrömben. Még egy kis súlyt is veszítek, ami különösen jó.”

Christian Petersen: “Nagyon szeretnék hegyet mászni, akkor azt gondolnám, hogy normális életet élek. Igazából az életem könnyebbre fordult, miután diagnosztizálták nálam a kettes típusú cukorbetegséget. Addig, vagyis 18 éves koromig csak egy lusta fiú voltam.”

Lone Lindborg: “Legalább 10 évig tartott, amíg megtanultam együtt élni a cukorbetegséggel. Mostanában sokat futok és sokat mozgok. “

Alain Lehmann: “Futok, játszok, sportolok. Reggel vagy este, a betegség még éjszaka sem korlátoz semmiben. Nem érzek semmilyen akadályt.”

További információ:

www.dexlife.eu

www.skindetector.eu

www.biosid-eu.org

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
A légpárnás hajók új generációja

futuris

A légpárnás hajók új generációja