Belarusszia: Lukasenko nem engedi a hatalmat

HIRDETÉS

A szavazóurna mellett néhány hete Alekszandr Lukasenko belarusz elnök olyan magabiztosan mosolygott, mint aki tudja: csakis ő nyerhet. Fia is vele tartott- sokan úgy gondolják, az államfő szeretné, ha ő követné a hivatalban.

De Belarusszia vezetője egyelőre nem is gondol arra, hogy lemondjon az irányításról Valerij Karbalech politikai elemző szerint.

- Úgy gondolom, Lukasenko a végsőkig hatalmon marad majd, legalábbis ezt szeretné- az élete végéig. Fél attól, hogy valaki másra bízza a hatalmat, ezért nem fogja elereszteni.

A Szovjetunióból kivált Belarusszia 1994-ben tartotta első nemzeti választását. Lukasenko lett az államfő, és azóta is ő a hivatal egyetlen betöltője. Újraválasztották 2001-ben, 2006-ban, 2010-ben és idén is, méghozzá olyan eredményekkel, amelyek kevés kétséget hagynak afelől, milyen módszerekkel irányítja az országot.

A politikust Amerika Európa utolsó diktátorának nevezte. Lukasenko az egész médiát és az ellenzéket is ellenőrzése alatt tartja.

Belarusszia az egyetlen az európai országok között, amely nem tagja az emberi jogokat védő Európa Tanácsnak.

Belarusszia jó viszonyt ápol Oroszországgal és az Eurázsiai Gazdasági Unió harmadik tagjával, Kazahsztánnal is. A kölcsönös politikai és üzleti érdekek garantálják, hogy a szövetségesek nem szólnak bele egymás belügyeibe.

Mivel Lukasenko számára fontos, hogy a belarusz állampolgárok jó életszínvonalon éljenek, több lépést is tett azért, hogy a 2011-ben az ország ellen bevezetett szankciókat feloldják.

Politikai foglyokat engedett szabadon, elvállalta az ukrán válság közvetítői szerepét, és házigazdája volt a Kijev és az oroszbarát szakadárok közti tárgyalásoknak.

Mindez elég volt ahhoz, hogy Brüsszel feloldja a szankciókat.

Belarusszia GDP-je 3,5 százalékos visszaesést mutatott január és augusztus között idén.
A szankciók feloldása azonban felpörgetheti a gazdaságot.

Lukasenko jó példával jár elöl: itt éppen fiával segédkezik egy krumpliföldön a termény betakarításában.