A nukleáris tárgyalások sem hozták közelebb a két országot
HIRDETÉSA szakadék nem zárult Irán és az Amerikai Egyesült Államok között az eltelt 36 évben, a nukleáris tárgyalások sem hozták közelebb a két országot.
Mi történt 1979. november 4-én?
Egy fiatalokból álló csoport, Ruholláh Homejni lelkes követői, megrohamozták az Amerikai Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, és túszul ejtettek 63 amerikai állampolgárt, majd további hármat az iráni külügyminisztériumban. A 66 túsz közül 13-at két héten belül szabadon engedték, egyet 1980 júliusában. A többieket – 50 férfit és két nőt – 444 napig tartották fogva.
Mivel magyarázták az akciót a túszejtők?
Azzal magyarázták tettüket a túszejtők, hogy Amerika nem adta ki a helyi bíróságnak az ország korábbi vezetőjét, a sahot, Mohammed Reza Pahlavit. Khomeini követői kémtanyának nevezték a nagykövetséget, és 50 kötetnyi hivatalos és titkos dokumentumot gyűjtöttek be.
Történelmi előzmények és az „Ajax-hadművelet”
Iránnak sikerült elkerülnie a gyarmatosítást, egészen a XX. század első feléig megőrizte függetlenségét.
1941-ben a britek és szovjetek megszállták az országot, hogy a második világháborúban az iráni vasútkapacitást használják, 1944-ben a németbarát sahot pedig kényszerítették, hogy a fia, Mohamed Reza Pahlavi javára lemondjon. 1953-ban Irán miniszterelnökét, Mohammed Mosszadeket államcsínnyel távolították el a hatalomból. Ezt a brit és az amerikai titkosügynökségek szervezték meg („Ajax-hadművelet”). Jó néhány történész úgy gondolja, hogy ez azért történt, mert Moszaddek államosította Irán kőolajkészleteit.
Az 1979-es forradalmat kiváltó diktatúra
Moszaddek bukását követően a sah egyre diktatórikusabban kormányzott. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hathatós támogatását élvezve ugyan tovább modernizálta az iráni ipart, de eltiporta a polgári szabadságjogokat. Uralma, melynek része volt a szisztematikus kínzás, és más emberi jogok megsértése, végül 1979-ben az iráni forradalomhoz vezetett, melyben rezsimjét megdöntötték. Különböző csoportok több mint egy éves küzdelme után végül iszlám köztársaság alakult Khomeini ajatollah vezetésével, aki a tömegek támogatását is élvezte.
Miért mélyült el a szakadék Irán és az USA között?
Az új teokratikus politikai rendszer vallási alapú reformokat hajtott végre, külpolitikájában nyugatellenes volt. Irán különösen távolságtartóvá vált az Egyesült Államokkal szemben az 1953-as puccsban való részvétele okán, amely megdöntött egy választott kormányt, hogy a sah elnyomó rezsimjével cserélje fel azt. Emellett Irán nyilatkozatot tett arról, hogy nem ismeri el Izrael állam létezését. Az új kormány támogatott különféle csoportokat, melyet a nyugati világ nagy része fundamentalistaként könyvel el. Ennek következtében némely országok, közöttük az Amerikai Egyesült Államok Iránt ellenséges hatalomként tartják számon máig.
Három évtizede fagyos a viszony
Annak ellenére maradt évtizedeken keresztül fagyos a viszony Irán és az Amerikai Egyesült Államok között, hogy közben mindkét oldalon többször váltották egymást a kormányok, az állami, illetve Irán esetében a vallási vezetők.
Irán vitatott atomprogramja
Hosszú ideje nemzetközi szinten is elszigetelődött Irán a nyugati hatalmaktól, vitatott atomprogramja miatt. Teherán következetesen cáfolta a nemzetközi szakértők állításait, miszerint nukleáris technológiájának fejlődésével képessé válik atomfegyver előállítására és birtoklására. Az iráni vezetés következetesen hangsúlyozta minden egyes alkalommal, hogy atomprogramja békés célú. Ahogy az amerikaiaknak, az iráni népnek is joga van élvezni az atomenergiával termelt áram előnyeit, hozott egyet a példák sorából a nemzetközi egyeztetéseken a teheráni delegáció.
Irán, USA és a világ
Mivel Irán hosszú időn át nem engedett nukleáris létesítményeiben szabad mozgást a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség ellenőreinek és más nemzetközi megfigyelőknek sem, így az Egyesült Államok könnyen talált szövetséges hatalmakat az Iránnal szembeni fellépésre. A nyugati hatalmak szankciók egész sorával sújtották Iránt, ami hosszú idő alatt olyannyira éreztette hatását, hogy az átlagember szintén is érződött. A közelmúltban felgyorsított nukleáris tárgyalásokon Irán a szankciók feloldását kérte, a nyugati hatalmak pedig a nemzetközi ellenőrök szabad mozgását a nukleáris létesítményekben, hogy ellenőrizhetővé váljon Irán atomprogramja. Végül a feleknek egy folyamatos átmenetről és annak ütemtervéről sikerült megállapodniuk.
HIRDETÉS(Forrás: Wikipédia és Euronews)