Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Új helyzetben új választások Törökországban

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Új helyzetben új választások Törökországban

<p>Öt hónappal a nyári választások után a törököknek újból szavazniuk kell törvényhozásukról. Ez lett a hosszú hetekig tartó koalíciós tárgyalásokból. </p> <p>A több mint 10 éve kormányzó Igazság és Fejlődés pártja júniusban elvesztette parlamenti többségét,és aztán nem sikerült kormányt alakítania. </p> <p>Miután az <span class="caps">AKP</span> feladta, hogy koalíciós partnert találjon, átmeneti kormány alakult, amire még nem volt példa Törökországban.</p> <p>Ez alatt a pár hónap alatt sok minden megváltozott. Újrakezdődött a harc a kormány és a Kurd Munkáspárt között. Ankara júliusban felmondta a két és fél éve kötött fegyverszünetet a radikális kurd mozgalommal, majd beszállt az Iszlám Állam elleni nemzetközi küzdelembe. </p> <p>Az ország délkeleti része megint csatatérré változott. Kurd fegyveresek és kormánycsapatok vadásznak egymásra. Eddig 140 katona és ennél is több kurd milicista halt meg. A folyamatos tűzharcnak több tucatnyi civil áldozata is van.</p> <p>Természetes, hogy a választásokon induló pártoknak elsősorban arról kell meggyőzniük a lakosságot, hogy képesek lesznek véget vetni ennek a véres konfliktusnak, és megvédeni a civileket a dzsihadista hadjárattól is. Ez a kérdés az október 10-i ankarai merénylet óta mindennél fontosabb. Akkor egy kettős robbantás több mint 100 embert megölt a török fővárosban. </p> <p>A hatóságok szerint az Iszlám Állam terrorszervezet akarta megzavarni a választási kampányt. Az eredmény az lett, hogy a tragédia nem összefogásra sarkallta, hanem megosztotta Törökországot.</p> <p>A feszültséget tovább növelte, hogy a rendőrség szerdán megszakíttatta két isztambuli tévécsatorna adását arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államokban élő iszlám hittudós, a mára terroristának bélyegzett Fethullah Gülen propagandacéljait szolgálják. </p> <p>Gülen, aki Recep Tayyip Erdogan államfő, egykori kormányfő szövetségese volt, majd szembefordult vele, 2013-ban, a kormánypárt kárára kirobbantott korrupciós botrány idején került végképp törvényen kívül Törökországban. Az <span class="caps">AKP</span> vezérkara azt állította, hogy rágalomhadjárat folyik, és Gülen áll mögötte. </p> <p>A törököket most a biztonság és a nyugalom visszatértének esélyei érdeklik. A gazdasági fejlődés, amely sokakat az <span class="caps">AKP</span> mellé állított az elmúlt 13 évben, elemzők szerint nem lesz döntő tényező a november elsejei törökországi választásokon.</p> <p>Pedig a török líra egy év alatt 25 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben, az euróhoz viszonyítva pedig 15 százalékkal ér kevesebbet. Az infláció majdnem 8 százalékos, a munkanéküliség mutatója pedig meghaladja a 11 százalékot is. Úgyhogy egyre többeknek okoz gondot a hiteltörlesztés. Erre kell majd elsőként megoldást találnia annak, aki megnyeri a parlamenti választásokat vasárnap Törökországban. </p> <p>A 2015. június 7-i törökországi választások előtt a Euronews vendége volt Adil Gür, az A&G Poll közvéleménykutató cég igazgatója. Akkor azt mondta, hogy a választások nemsokára újabb választásokat hoznak. Pár nappal az általa megjósolt újabb választások előtt Adil Gur újra az Euronews vendége volt.</p> <p>euronews, Omer Gülel:</p> <p>– Milyen eredményt vár a november 1-i választásokon? Mit mondanak a legutóbbi felmérések?</p> <p>Adil Gür:<br /> – Ismét egy érdekes kutatási eredménnyel szeretnék válaszolni. A felmérésünk szerint az <span class="caps">AKP</span> egypárti kormányt fog alakítani. A legutóbbi felmérésünket nemrég fejeztük be, eszerint az <span class="caps">AKP</span>-nak 47 százaléka van. Ezzel 285-290 széket kapnak az 550 fős parlamentben, ami kényelmes többséget biztosít számukra.</p> <p>euronews:</p> <p>– A választásokat követő terrorakciók után azt mondta, hogy a baloldali <span class="caps">HDP</span> 13-ról 11 százalékra esik vissza. Ön szerint folytatódott ez a csökkenés? Demirtas pártelnök szerint el fogják érni a 10 százalékos bejutási küszöböt.</p> <p>Gür:</p> <p>– El tudom mondani a pártok arányait: <span class="caps">AKP</span> 47.2, <span class="caps">CHP</span> 25.4, <span class="caps">MHP</span> 13.5 és a <span class="caps">HDP</span> 12.2 százalékon áll. Szóval a <span class="caps">HDP</span> aránya csökkent, de nem jelentősen. Amikor a terrorcselekmények voltak, akkor visszaesett a párt 11 százalékra, de most megint 12 százalék fölött van. Szóval megint négypárti parlamentünk lesz. Érdekesség, hogy az <span class="caps">MHP</span> lesz a harmadik legnagyobb párt a szavazatok számát tekintve, de mégis a <span class="caps">HDP</span>-nek lesz több mandátuma, és így ők lesznek a 3. legerősebb párt.</p> <p>euronews:</p> <p>– A 46 millió szavazóból 2 millió olyan pártokra szavazott, amelyek nem érték el a 10 százalékos bejutási küszöböt. Másfélmillió szavazatot olyan pártok kaptak, akik meggyőzték arról a választóikat, hogy be fognak jutni, de ezek a pártok nagyon elmaradtak a saját céljuktól. Ön szerint ezek a szavazók most a 4 nagy pártra voksolnak?</p> <p>Gür:</p> <p>– Igen, ez nagyon világosan látszik a felméréseinkből- Június 7-én a szavazatok 4 százaléka veszett el, most viszont azt látjuk, hogy a küszöbtől távol álló pártok legfeljebb 2-2,5 százalékot kapnak.</p> <p>Ez az egyik oka, hogy az <span class="caps">AKP</span> 47 százalékot fog kapni. Például az SP-<span class="caps">BBP</span> koalíció 2,1 százalékot, vagyis több mint egymillió szavazatot kapott júniusban. A felmérésünk azt mutatja, hogy az ilyen kis pártok most még kisebbek lesznek, a szavazók a nagy pártokat választják.</p> <p>euronews:</p> <p>– Ha 4 párt jut túl a küszöbön, és ha a mostanihoz hasonló eloszlásban kapnak mandátumokat, akkor új erőviszonyok lesznek a parlamentben, és egy újabb, ötödik frakció is alakulhat a parlamentben. De ön azt mondja, hogy az <span class="caps">AKP</span>-nak elegendő többsége lesz ahhoz, hogy egymaga kormányozzon. Így nem valószínű, hogy lesz egy újabb frakció, vagy mégis?</p> <p>Gür:</p> <p>– Nem hiszem, szerintem egypárti kormány lesz. Ahhoz, hogy egy újabb formáció bekerüljön a parlamentbe, egy nagyon erős gazdasági válság, vagy külföldi fenyegetés kellene. Szóval azt gondolom, hogy az ezzel kapcsolatos állítások nem többek spekulációnál. Nem hiszem, hogy a következő 1-2 évben ilyesmi előfordulna, jelenleg nincsenek meg azok a feltételek, amelyek szükségesek lennének egy ötödik parlamenti csoport megszületéséhez.</p>