rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Új helyzetben új választások Törökországban


Insight

Új helyzetben új választások Törökországban

Öt hónappal a nyári választások után a törököknek újból szavazniuk kell törvényhozásukról. Ez lett a hosszú hetekig tartó koalíciós tárgyalásokból.

A több mint 10 éve kormányzó Igazság és Fejlődés pártja júniusban elvesztette parlamenti többségét,és aztán nem sikerült kormányt alakítania.

Miután az AKP feladta, hogy koalíciós partnert találjon, átmeneti kormány alakult, amire még nem volt példa Törökországban.

Ez alatt a pár hónap alatt sok minden megváltozott. Újrakezdődött a harc a kormány és a Kurd Munkáspárt között. Ankara júliusban felmondta a két és fél éve kötött fegyverszünetet a radikális kurd mozgalommal, majd beszállt az Iszlám Állam elleni nemzetközi küzdelembe.

Az ország délkeleti része megint csatatérré változott. Kurd fegyveresek és kormánycsapatok vadásznak egymásra. Eddig 140 katona és ennél is több kurd milicista halt meg. A folyamatos tűzharcnak több tucatnyi civil áldozata is van.

Természetes, hogy a választásokon induló pártoknak elsősorban arról kell meggyőzniük a lakosságot, hogy képesek lesznek véget vetni ennek a véres konfliktusnak, és megvédeni a civileket a dzsihadista hadjárattól is. Ez a kérdés az október 10-i ankarai merénylet óta mindennél fontosabb. Akkor egy kettős robbantás több mint 100 embert megölt a török fővárosban.

A hatóságok szerint az Iszlám Állam terrorszervezet akarta megzavarni a választási kampányt. Az eredmény az lett, hogy a tragédia nem összefogásra sarkallta, hanem megosztotta Törökországot.

A feszültséget tovább növelte, hogy a rendőrség szerdán megszakíttatta két isztambuli tévécsatorna adását arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államokban élő iszlám hittudós, a mára terroristának bélyegzett Fethullah Gülen propagandacéljait szolgálják.

Gülen, aki Recep Tayyip Erdogan államfő, egykori kormányfő szövetségese volt, majd szembefordult vele, 2013-ban, a kormánypárt kárára kirobbantott korrupciós botrány idején került végképp törvényen kívül Törökországban. Az AKP vezérkara azt állította, hogy rágalomhadjárat folyik, és Gülen áll mögötte.

A törököket most a biztonság és a nyugalom visszatértének esélyei érdeklik. A gazdasági fejlődés, amely sokakat az AKP mellé állított az elmúlt 13 évben, elemzők szerint nem lesz döntő tényező a november elsejei törökországi választásokon.

Pedig a török líra egy év alatt 25 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben, az euróhoz viszonyítva pedig 15 százalékkal ér kevesebbet. Az infláció majdnem 8 százalékos, a munkanéküliség mutatója pedig meghaladja a 11 százalékot is. Úgyhogy egyre többeknek okoz gondot a hiteltörlesztés. Erre kell majd elsőként megoldást találnia annak, aki megnyeri a parlamenti választásokat vasárnap Törökországban.

A 2015. június 7-i törökországi választások előtt a Euronews vendége volt Adil Gür, az A&G Poll közvéleménykutató cég igazgatója. Akkor azt mondta, hogy a választások nemsokára újabb választásokat hoznak. Pár nappal az általa megjósolt újabb választások előtt Adil Gur újra az Euronews vendége volt.

euronews, Omer Gülel:

– Milyen eredményt vár a november 1-i választásokon? Mit mondanak a legutóbbi felmérések?

Adil Gür:
– Ismét egy érdekes kutatási eredménnyel szeretnék válaszolni. A felmérésünk szerint az AKP egypárti kormányt fog alakítani. A legutóbbi felmérésünket nemrég fejeztük be, eszerint az AKP-nak 47 százaléka van. Ezzel 285-290 széket kapnak az 550 fős parlamentben, ami kényelmes többséget biztosít számukra.

euronews:

– A választásokat követő terrorakciók után azt mondta, hogy a baloldali HDP 13-ról 11 százalékra esik vissza. Ön szerint folytatódott ez a csökkenés? Demirtas pártelnök szerint el fogják érni a 10 százalékos bejutási küszöböt.

Gür:

– El tudom mondani a pártok arányait: AKP 47.2, CHP 25.4, MHP 13.5 és a HDP 12.2 százalékon áll. Szóval a HDP aránya csökkent, de nem jelentősen. Amikor a terrorcselekmények voltak, akkor visszaesett a párt 11 százalékra, de most megint 12 százalék fölött van. Szóval megint négypárti parlamentünk lesz. Érdekesség, hogy az MHP lesz a harmadik legnagyobb párt a szavazatok számát tekintve, de mégis a HDP-nek lesz több mandátuma, és így ők lesznek a 3. legerősebb párt.

euronews:

– A 46 millió szavazóból 2 millió olyan pártokra szavazott, amelyek nem érték el a 10 százalékos bejutási küszöböt. Másfélmillió szavazatot olyan pártok kaptak, akik meggyőzték arról a választóikat, hogy be fognak jutni, de ezek a pártok nagyon elmaradtak a saját céljuktól. Ön szerint ezek a szavazók most a 4 nagy pártra voksolnak?

Gür:

– Igen, ez nagyon világosan látszik a felméréseinkből- Június 7-én a szavazatok 4 százaléka veszett el, most viszont azt látjuk, hogy a küszöbtől távol álló pártok legfeljebb 2-2,5 százalékot kapnak.

Ez az egyik oka, hogy az AKP 47 százalékot fog kapni. Például az SP-BBP koalíció 2,1 százalékot, vagyis több mint egymillió szavazatot kapott júniusban. A felmérésünk azt mutatja, hogy az ilyen kis pártok most még kisebbek lesznek, a szavazók a nagy pártokat választják.

euronews:

– Ha 4 párt jut túl a küszöbön, és ha a mostanihoz hasonló eloszlásban kapnak mandátumokat, akkor új erőviszonyok lesznek a parlamentben, és egy újabb, ötödik frakció is alakulhat a parlamentben. De ön azt mondja, hogy az AKP-nak elegendő többsége lesz ahhoz, hogy egymaga kormányozzon. Így nem valószínű, hogy lesz egy újabb frakció, vagy mégis?

Gür:

– Nem hiszem, szerintem egypárti kormány lesz. Ahhoz, hogy egy újabb formáció bekerüljön a parlamentbe, egy nagyon erős gazdasági válság, vagy külföldi fenyegetés kellene. Szóval azt gondolom, hogy az ezzel kapcsolatos állítások nem többek spekulációnál. Nem hiszem, hogy a következő 1-2 évben ilyesmi előfordulna, jelenleg nincsenek meg azok a feltételek, amelyek szükségesek lennének egy ötödik parlamenti csoport megszületéséhez.