rendkívüli hír

rendkívüli hír

A kurd szavazók dönthetnek a török belpolitika alakulsáról

A júniusi török parlamenti választásokat az Erdogan elnök alapította és 12 éve kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja megnyerte ugyan, de

Éppen ezt olvassa:

A kurd szavazók dönthetnek a török belpolitika alakulsáról

Betűméret Aa Aa

A júniusi török parlamenti választásokat az Erdogan elnök alapította és 12 éve kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja megnyerte ugyan, de támogatottsága nem volt elegendő a kormánytöbbséghez. Az 54 millió szavazásra jogosult 10 százaléka a kurd Népi Demokratikus Pártra adta voksát, mellyel a mozgalom átlépte a parlamenti küszöböt. A koalíciós egyeztetések sikertelensége miatt azonban november 1-jén újból választ Törökország. Versenyfutás zajlik a nagyvárosokban élő kurd szavazók kegyeiért.

A Kaplan család 20 éve Isztambul kurd városrészében, Esenyurt-ban él.

- Mi csak békét és nyugalmat akarunk – mondja ez a kurd asszony.

- Ha az ország délnyugati részén élsz, naponta találkozol a hatalom és a hatóságok erőszakával. De az ország nyugati részén élő kurdok különböznek. Mi asszimilálódtunk. Földrajzilag és lélekben is messze kerültünk az ott élő kurdoktól. A szavazati szokásokban is lehetnek eltérések a kurd régióban élő honfitársainktól – véli a kurd családfő.

Ümit Firat Isztambulban élő és alkotó kurd író.

- A törökországi közvélemény-kutatások szerint a kurd kérdés nagyban rátelepszik a hétvégi választásokra – veti fel az Euronews riportere.

- A június hetedikeihez képest ez egy nagyon más időszak. Tombol az erőszak. Ez olyan mint a háború. Ilyen körülmények között nem beszélhetünk valódi választási kampányról, nincs politikai vita a régióban. A most következő választásokat egy rendkívül feszült környezetben rendezik. A mostanit a legrosszabb időkhöz, az 1990-es évekhez tudom hasonlítani.

- Milyen kapcsolatot lát a kurdbarát Népi Demokratikus Párt és a Kurd Munkáspárt között? – szólt Bora Bayraktar következő kérdése.

- A PKK kiterjesztette befolyását a régióban, a határokon túl is. Ezek a szervezetek jelen vannak Szíriában és Irakban is. A HDP pedig a PKK legitim ága Törökországban. De csak a határokon belül létező tömörülésről beszélünk! Ilyen összefüggésben kell látnunk a HDP-t. A Népi Demokratikus Párt a kurd párt Törökországban – szögezi le Ümit Firat.

Dr. Atilla Sandıklı a Haliç Egyetem professzora.

- A választások után Törökország vajon újrakezdi a békefolyamatot?

- Ez nagyban függ a hétvégi választások majdani eredményétől. Amennyiben az Igazság és Fejlődés Pártja az önálló kormányzáshoz kellő többséget szerez, alighanem folytatja a katonai műveleteket. A PKK vagy meghatározó erővé válik, vagy visszavonja gerilla-csapatait. Törökország csak úgy tudja feloldani a békefolyamat berekesztése utáni feszült helyzetet, ha több demokráciát, gazdasági fejlődést és nagyobb szabadságot hozó lépéseket tesz a térségben. Ellenben, ha az AK a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártjával lesz kénytelen összefogni a hatalomért – nem hiszem, hogy más párt hajlandó lenne a koalícióra -, akkor keményvonalas politika fog érvényesülni.

Az Euronews tudósítója elmondta; – A határokon belüli élénk migráció következtében igen jelentős a török nagyvárosokban is a kurd lakosság száma. Így a pártok most az ő szavazataikért versengenek.