rendkívüli hír

Minden, amit a törökországi választásokról tudni kell

November 1-én – öt hónap után – Törökországban ismét választásokat tartanak. Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) júniusban elveszítette abszolút

Éppen ezt olvassa:

Minden, amit a törökországi választásokról tudni kell

Betűméret Aa Aa

November 1-én – öt hónap után – Törökországban ismét választásokat tartanak.

Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) júniusban elveszítette abszolút többségét, és azóta sem sikerült megállapodni a koalíciós kormányzásról. Recep Tayyip Erdogan államfő és az AKP célja a stabil többség megszerzése. Egyelőre azonban nagyon úgy tűnik, hogy nem sikerül javítania az Igazság és Fejlődés Pártjának és kénytelen lesz koalícióra lépni.

A választásra jogosultak reggel 8 és délután 5 óra között járulhatnak az uránkhoz vasárnap.

Miért fontosak ezek a választások?

Törökország geopolitikai helyzete miatt a választás nem csak belpolitikai ügy, komoly nemzetközi politikai vonzatai is vannak. Európa a második világháború óta volt legsúlyosabb menekültvásággal küzd, Törökország kulcsfontosságú állomása a menekülők áradatának. Ebből a szempontból is döntő jelentősége van annak, hogy stabil-e a belpolitikai helyzet az országban. A szíriai válság, az, hogy Moszkva az Aszad-rezsim erősítése mellett tette le voksát, fontos pozícióhoz juttatja Ankarát a krízis ügyében.

A nemzetközi közösség, főleg Törökország nyugati szövetségesei és befektetők az ország jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetéből adódóan a koalíciós kormányzást támogatják, amellyel tapasztalt és szakértő politikusok kerülnek a kormányba, illetve amely kordában tartja Erdogan “autoriter kilengéseit”. Viszont erősen kétséges, hogy egy AKP-CHP koalíció, főleg egy olyan, amelyben valószínűleg erős AKP túlsúly fog érvényesülni, stabilitást hoz-e az országnak.

A júniusi voksoláson a 2002 óta stabil többséggel kormányzó AKP a szavazatok alig több mint 40 százalékát szerezte meg, így nem tudott önállóan kormányt alakítani. A Köztársasági Néppárt (CHP) 25, a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) 17 százalékot hozott, a kurd Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig – mindenki meglepetésére – sikeresen megugrotta a 10 százalékos bejutási küszöböt.

A nyári választás tétje az volt, hogy képes lesz-e stabil többséget szerezni az AKP, Erdogan államfő így válthatta volna valóra elképzelését, miszerint a parlamentáris berendezkedésű országot elnöki rendszerre alakítja, ezáltal immár nem, hogy nem szimbolikus, hanem jelentős jogkörökkel felruházva magát.

Hogyan működik a választási rendszer Törökroszágban?

Törökországban parlamenti rendszer van, ahol a valódi hatalmat a miniszterelnök gyakorolja. Az államfő szerepe szimbolikus jelentőségű. A kormányfő annak a pártnak a vezetője, amely a többséget képviseli a törvényhozásban. A parlament 550 tagot számlál, akiket négy évre választanak.

A parlamenti képviselőket 85 választókörzetből választják. A délkeleti városokban a kurdbarát HDP képviselőjelöltjei vezetik a népszerűségi listát. A 10 százalékos bejutási küszöböt azonban mindenképpen át kell lépniük ahhoz, hogy bekerüljenek. Ez mindenképpen az AKP malmára hajtja a vizet, mivel a többségükben kurdok lakta városokban ez a második legnagyobb politikai tömörülés. 2002-ben 34.28 százalékot értek el, mégis, csaknem kétharmadát megszerezték a képviselői helyeknek.

Melyek a főbb pártok és kik a jelöltjeik?

Igazság és Fejlődés Pártja (AKP)

A ma már közép-jobb oldali, mérsékelt, konzervatív kormányzó párt valaha az iszlamizus hagyományából alakult 2001-ben, de mostanra a konzervatív demokrácia irányába mozdult el. A legnagyobb politikai tömörülés, 258 képviselője ül a parlamentben. Vezetője a jelenlegi kormányfő, Ahmet Davutoğlu, a korábbi elnöke, Recep Tayyip Erdogan ugyanis időközben átült az államfői székbe. Az ellenzék iszlamista törekvésekkel, és autoriter rendszerre való törekvéssel vádolja a pártot.

Köztársasági Néppárt (CHP)

Az első törökországi politikai párt, 1923-ban alapította Mustafa Kemal Atatürk Néppárt néven. 1924-ben új neve Köztársasági Néppárt lett. 1923-1950 között a CHP egypártrendszerben kormányzott, az 1950. évi első szabad választásokat elvesztette a Demokrata Párt ellen. A párt magát “modern szociáldemokrata” pártként definiálja, Jelenlegi elnöke – 2010 óta – Kemal Kılıçdaroğlu.

Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP)

A tömörülés olyan elvek mentén pozicionálja magát, mint a nacionalizmus, idealizmus, populizmus. Ellenséges a kurdokkal szemben, a HDP-re mint “Törökország egységének veszélyeztetőjére” tekint. A párt központi célkitűzése Törökországot vezető nemzetközi pozícióba helyezni.

Népi Demokrata Párt (HDP)

Baloldali, 2012-ben alapított párt, amely a kurdok képviselete mellett, a feminizmus, illetve az LMBTQ-jogok harcos támogatója. Szószólója az emberi jogok és a szociális jólét érvényesülésének, a független igazságszoltatásnak és a nők jogai biztosításának. A HDP igyekszik csábítani szekuláris, liberális, illetve nem kurd szavazókat is. Ugyanakkor a kormányzati kritika, illetve a PKK-val – amelyet Törökország terrorszervezetként tart számon – való szoros kapcsolata miatt megvannak sikerének határai.

A legutóbbi közvélemény-kutatásokat nézve mi lehet a legvalószínűbb kimenetele a választásoknak?