rendkívüli hír

rendkívüli hír

Húspánikot keltett a WHO jelentése?

Hatalmas vihart kavart az Egészségügyi Világszervezet hétfői bejelentése. A WHO a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség alapos elemző munkájának eredményére

Éppen ezt olvassa:

Húspánikot keltett a WHO jelentése?

Betűméret Aa Aa

Hatalmas vihart kavart az Egészségügyi Világszervezet hétfői bejelentése. A WHO a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség alapos elemző munkájának eredményére hivatkozva azt közölte; a vörös húsok, mint a sertés-, marha-, bárányhús valószínűleg rákkeltő, a feldolgozott hústermékek, mint a kolbász, szalámi, szalonna pedig bizonyítottan rákkeltő hatásúak az emberi szervezetre. Vajon mit jelent ez? Felhagyhatunk a húsfogyasztással és vegetáriánussá kell válnunk? A válaszokat Dr. Kurt Straif-tól, a kutatást végző ügynökség szakértőjétől várjuk.

- Miért fokozzák a vörös húsok és a feldolgozott hústermékek a sejtburjánzás kockázatát a szervezetben, és a daganatos megbetegedések mely fajtáiról van szó? – szólt az Euronews riporterének kérdése.

Kurt Straif: – A kutatócsapat arra a következtetésre jutott, hogy bizonyítható az összefüggés a feldolgozott húsfélék fogyasztása és a vastagbélrák előfordulása között, ezért az „emberre bizonyítottan rákkeltő” egyes csoportba sorolta be azokat. A nem feldolgozott vörös húsok esetében azonban nem tudtak hasonló megalapozottsággal állásfoglalást tenni, így a 2A kategóriába sorolták. Azaz, fogyasztásuk valószínűleg egyes tumoros betegségek, így a vastagbél-, prosztata- és hasnyálmirigyrák gyakoriságát növelhetik.

Tíz országból, 22 kutató, egy évnyi munkával jutott arra az eredményre, hogy a feldolgozott húsfélék (felvágottak, szalámik, kolbászok, füstölt és pácolt húsok) fogyasztása komoly egészségügyi kockázatokat hordoz.

- Ezen húsféleségek milyen mennyiségű fogyasztása növeli a rák kialakulásának kockázatát?

KS: – Ha számszerűsíteni szeretnénk, akkor a vastagbélrák bekövetkezésének kockázatát a rendszeresen bevitt napi 50 grammnyi feldolgozott húsféleség 18 százalékkal növeli. A vörös húsok esetében pedig a valószínűsített, de nem bizonyított kockázat napi 100 grammonként 17 százaléknyi növekedést jelent. Persze felelőtlenség összehasonlítani a cigarettázás vagy az azbesztpor belélegzése miatti tüdőrák kockázatával ezt a veszélyt.

- A francia mezőgazdasági miniszter úgy reagált, “nem akarok olyan jelentést látni, amely pánikot vált ki az emberekben!” Stephane Le Fol miért nem borúlátó?

KS: – Nem vagyunk pánikkeltők! Világosan közöltük, hogy mi csupán megvizsgáltuk és számszerűsítettük a kockázatot. A kormányok, hatóságok és az emberek pedig majd eldöntik, hogy mit kezdenek ezzel az információval. A vészmadarak nem mi vagyunk, őket máshol keressék!

A WHO vizsgálata nem terjedt ki a húsfogyasztás és a vegetáriánus étrend összehasonlítására. A Cardiffi Egyetem tavalyi kutatása szerint viszont a végbélrák előfordulása nagyjából hasonló mértékű a vegetáriánusoknál.

Egy piacon vásárló néni azt mondja; imádja a húst és még mindig itt van – már 88 éve!

A húsfélék a bennük lévő értékes tápanyagok, fehérjék, vitaminok miatt fontosak a szervezetünk számára.

- Mit javasol egy szakember?

KS: – A tumoros betegségek kialakulását többféle tényező befolyásolja. A káros környezeti hatások kizárása, a légszennyezés ügyében például a kormányok tehetnek. De a cigarettáról és a rendszeres alkoholfogyasztásról csak az egyén szokhat le! A mozgásszegény életmódon is csupán maga az ember változtathat. A mértékletes húsfogyasztás mellett a rostdús táplálkozás és az optimális testsúly megtartása is fontos. Minél több kockázati faktort szűrünk ki, annál kevesebb okunk van a ráktól való félelemre.

A vörös húsokban gazdag táplálkozással összefüggésbe hozható tumoros megbetegedések száma világszinten évente 50 ezerre tehető. Ez a nagyságrend a dohányzás miatt meghaltak estében 1 millió felett van!