rendkívüli hír

Nem akarnak lemondani a húsról, a szalonnáról és a kolbászról az európaiak

Nem – ez a leggyakrabban elhangzó válasz arra a kérdésre, hogy a WHO bejelentése után változtatnak-e húsfogyasztási szokásaikon az emberek. Ahogy az

Éppen ezt olvassa:

Nem akarnak lemondani a húsról, a szalonnáról és a kolbászról az európaiak

Betűméret Aa Aa

Nem – ez a leggyakrabban elhangzó válasz arra a kérdésre, hogy a WHO bejelentése után változtatnak-e húsfogyasztási szokásaikon az emberek.

Ahogy az egyik megkérdezett francia turista mondta Rómában – Nem hiszi, hogy bármi is változna az életében. Mindaddig, amíg minden egyensúlyban van, addig szerinte semmi változás nem lesz. Semmit sem kell túlzásba vinni, az tény, de az ő döntését nem befolyásolja, hogy mit állapítottak meg a tudósok, ő fog húst enni.

Alaposan felforgatta a hétfőjét az egyik olasz hentesnek. A bejelentés óta természetesen beszédtéma a boltban, hogy mit szabad és mit nem, de egyelőre nem tapasztalja, hogy a vevők elmaradnának, vagy kevesebbet, mást vásárolnának nála.

Ő is azok közé tartozik, aki nem gondolja, hogy mostantól gyökeresen másként fog gondolni a kolbászra, felvágottra.

Ahogy mesélte egész életében evett felvágottakat, ahogy nagyon sokan mások is, és azt látja, hogy mások is túlélték anélkül, hogy a szalámitól bármi bajuk lett volna.

Németország a különböző kolbászairól híres. A németek hétköznapjaihoz legalább annyira hozzátartozik, mint a sör. Ahogy egy amerikai turista mesélte Berlinben, a biztonság kedvéért megpróbálja kicsit visszafogni magát. Azt tapasztalta, ha kevesebb húst eszik jobban érzi magát, de mióta Németországban van és kolbászt eszik azt érzi mért ne, minden rendben van, akkor mért ne.

Ahogy a németeknél a briteknél is a mindennapok része a kolbász, reggelire a szárazbab mellé. Ahogy az egyik brit vásárló mondta, a hírrel mintha terrorizálni akarnák a világot.

Azt mondja, hogy az étkezésre figyelni kell, tényleg nem mindegy mit eszik az ember, de a tudósok most kicsit túllőttek a célon. Egyszer a paradicsom okoz rákot, aztán meg más, mindig van valami fenyegető.

A legtöbben nem is a kutatás megállapításait vonták kétségbe, inkább annak tálalását tartották túlzónak.