rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Közelebb került-e Törökország az Európai Unióhoz?


Insight

Közelebb került-e Törökország az Európai Unióhoz?

Adok-kapok. Huza-vona. Hónapokig a német kancellár volt Törökország európai uniós csatlakozásának legnagyobb kerékkötője, ezért meglepő isztambuli villámlátogatása. Ennél már csak Angela Merkel ajánlata váratlanabb: ha a török hatóságok többet tesznek a menekültek visszatartásáért, Németország nem állja útját a csatlakozási tárgyalások felújításának.

A szíriai polgárháború kitörése óta Törökország is a frontvonalba került: eddig 2 millió 200 ezer menekült érkezett a határon túlról. Többségük csak átutazóban, Nyugat felé.

- Európa biztonsága és stabilitása a mi biztonságunkon és stabilitásunkon is múlik. Ezt már elfogadták Brüsszelben. Nincs megoldás Törökország nélkül, úgyhogy miért maradna ki Törökország az Európai Unióból? – foglalta össze tárgyalásai eredményét Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A kérdés sosem volt időszerűbb. Nemcsak Európa, Törökország számára sem. A választásokhoz közeledve új perspektívát nyithat az Európai Uniós tagság ígéretének felmelegítése. Ugyanakkor elemzők arra figyelmeztetnek, hogy beszédes a tény, miszerint az európai menekültválságról rendezett legutóbbi uniós csúcstalálkozóra mégsem hívták meg Törökországot.

Az Euronews vendége volt a párizsi központú Nemzetközi és Stratégiai Ügyek Francia Intézetének társelnöke, Didier Billion, az európai és török ügyek szakértője. Pár éve csaknem elfeledkeztünk Törökország európai uniós csatlakozásának kérdéséről. A tárgyalások megrekedtek. Most hirtelen a menekültválság hátterében Angela Merkel újra elővette a kérdést.

Arzu Kayaoglu, Euronews:
- Ön szerint ez politikai opportonizmus vagy már napirenden volt a kérdés Európában?

Didier Billion: – Egyértelműen kapcsolható a politikai összefüggésekhez és az EU-ban kialakult menekülthelyzet kihívásaihoz. Az Európai Unió végül megérti, hogy Törökország egy olyan állam, amely nélkülözhetetlen az egyensúlyhoz, nemcsak a menekülthelyzet kezelésével, hanem egy sor más politikai kérdéssel kapcsolatban is. Angela Merkel hivatalos látogatást tett Ankarában és Isztanbulban. Az időzítés sajnálatos, mert Törökországban hamarosan választások lesznek. Merkel várhatott volna, hogy véget érjen a választás november 1-jén.

Arzu Kayaoglu, Euronews:
- Törökországot gyakran kritizálják az emberi jogok, a demokrácia és szólásszabadság kérdése miatt. És mégis, úgy tűnik, Európa nem lép ezekben az ügyekben. Európát már nem érdeklik ezek a kérdések?

Didier Billion: – Beszélhetünk a demokratikus jogokról és a szabadság korlátozásáról. Kell is. Nem szabad manipulálni a dolgokat. Néhányan például azt mondják, hogy meg kell szakítanunk minden kapcsolatot Törökországgal az emberi jogok megsértése miatt. Szerintem ez az álláspont teljesen helytelen. Azért, mert vannak olyan kérdések, amelyek megérik a párbeszéd folytatását és újrakezdését.
De nem helyezkedhetünk morális álláspontra Törökországgal kapcsolatban. Politikai megfontolásokra van szükség. Ez azt jelenti, hogy újra kezdjük a partnerséget és a tárgyalásokat, és ezeken belül megvitatjuk mindezeket a kérdéseket.
Aggasztónak látom azt a politikát, amelyet Erdogan elnök folytatott a jó gazdasági eredmények érdekében az elmúlt pár évben. Törökországot fölhelyezte a nemzetközi térképre sok pozitív kezdeményezéssel és így tovább. Sajnos ez kárba veszett. Ma Erdogant a konfrontáció, a polarizáció és a feszültség stratégiájának alkalmazása a politikai helyezkedésben jellemzi. Az ország egyértelműen nehéz időket él meg.

Arzu Kayaoglu, Euronews:
- Törökország távolodik Európától, hogy közelebb kerüljön a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO) és az Oroszországgal való együttműködéshez?

Didier Billion: – Nem, szerintem ez illúzió. Erdogan elnök pár hónappal ezelőtt kijelentette, hogy ha az EU nem akarja többé Törökországot, akkor jelentkezik tagnak a Sanghaji Együttműködési Szervezethez. Azonban az SCO tagjai nem mind vennék be szívesen az országot. Törökország továbbra is teljes büszkeséggel folytathatja kapcsolatát az EU-val, miközben ösztönözheti a politikát más horizontokon is: a Közel-Kelet, a Kaukázus és Oroszország irányába.

Arzu Kayaoglu, Euronews:
- A novemberi előrehozott választás eredményezhet változást Európa és Törökország kapcsolatában?

Didier Billion: – Bármi lesz is a politikai felállás november 2. után, bármilyenek lesznek a választási erőviszonyok, ha szükség is lesz egy koalíciós kormány megalakítására, szerintem szükségszerű, hogy újrainduljanak a valódi tárgyalások az EU-val. Angela Merkel azt mondta, hogy amikor Törökországban járt, támogatta számos olyan tárgyalási fejezet megnyitását, amelyek több éven át be voltak fagyasztva. Ez helyes. Szerintem a valódi folyamat újrakezdése segíthet abban, hogy Törökország leküzdje azokat a nehézségeket, amelyekkel jelenleg szembesül.