rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Minden, amit a lengyelországi parlamenti választásról tudni kell


világ

Minden, amit a lengyelországi parlamenti választásról tudni kell

Vasárnap tartják a parlamenti választást Lengyelországban. Hat hónapon belül másodszor járulnak az urnákhoz a lengyelek, hiszen tavasszal elnökválasztást tartottak.

Májusban a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Andrzej Duda nyert, míg a kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával induló, akkor második elnöki mandátumáért küzdő Bronislaw Komorowski alulmaradt. A mostani választás szintén a két nagy párt között dől el.

Mi a tét?

A vasárnapi választáson a lengyelek a parlament két házának tagjairól döntenek. Az alsóházban, a Szejmben 460 képviselő ül, a felsőházban, a Szenátusban pedig 100 szenátor.

A lengyel belpolitikát a 2000-es évek eleje óta két jobboldali erő uralja (a jobbközép Polgári Platform és a konzervatív Jog és Igazságosság).

Az elmúlt nyolc évben kormányzó Polgári Platform nem a legjobb napjait éli. A májusi elnökválasztási vereség óta sem tudott magához térni, így egyáltalán nem lenne meglepetés, ha a Jog és Igazságosság ezt a választást is megnyerné.

A közvéleménykutatások alapján a legnagyobb kérdés, hogy a nemzeti konzervatív párt képes lesz-e önállóan kormányt alakítani. Amennyiben ez megtörténik, akkor a törvényhozó és a végrehajtó hatalom feje ugyanahhoz a politikai erőhöz tartozik majd.

Hogy működik a lengyel választási rendszer?

A lengyel parlament alsóházába azok a pártok delegálhatnak képviselőket, melyek átlépik a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.

Lengyelországban 41 választókerület van. A lakosság számától függően, minimum hét, maximum 19 képviselőt delegálhatnak a Szejmbe.

A Szenátusnak száz tagja van, közvetlen választással döntenek róluk. 2011 óta egymandátumos választókerületek vannak.

Mely pártokra lehet szavazni?

Jog és Igazságosság

Polgári Platform

Kukiz’15

Nowoczesna (Modern párt)

Lengyel Néppárt

Egyesült Baloldal (ZL)

KORWiN