rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hová tűnnek a segélyek Nepálban?


világ

Hová tűnnek a segélyek Nepálban?

Lassan itt a tél, ami több mint kétmillió nepálinak a puszta létért folyó küzdelemről szól majd.

Az ENSZ jelentések úgy fogalmaznak, hogy a segélyszervezetek versenyt futnak az idővel, hogy legalább a legszükségesebb dolgokat eljuttassák a hegyvidéken vergődő településekre fél évvel a földrengések után.

Vagyis a helyzet mit sem változott az elmúlt hónapokban. A Vöröskereszt helyi szervezetének vezetője ugyanezt mondta a tíz fokozatú Richter-skála szerinti majdnem 8-as erősségű áprilisi földrengés után, éppcsak akkor nem a hideg, hanem a monszun fenyegette a Katmandu-völgyet.

Akkor még nem tudta, hogy az utórengéseket májusban újabb földmozgás követi. Az valamivel enyhébb, 7,3 tizedes erősségű volt.

A kormányok és a civil szervezetek a világ minden tájáról küldtek vagy vittek segítséget, de ezek nagy része nem jutott el a lakossághoz. Nagyon úgy néz ki, hogy ez így is maradt.

A csaknem 9 ezer halálos áldozatot követelő katasztrófa után fél évvel még mindig százezreknek nincs fedél a fejük fölött Nepálban.

Akinek nem térkép az a táj…

A Kathmandu Post újságírója, John Narayan Parajuli azt mondja, Nepálban épphogy megkezdődött az újjáépítés. Nem sok minden történt az április 25-i földrengés óta.

A 33 éves riporter azt magyarázta az Euronews kérdésére, hogy a nepáli kabinet ugyan küldött valamennyi pénzt a romba dőlt településeknek, hogy fel tudják állítani az ideiglenes táborokat a túlélők számára, de mást nem nagyon tett a mostanáig eltelt időben.

Számos civil szervezet dolgozik a terepen – tette hozzá -, de miután az országnak nincs határozott vezetése, mert a politikai elitet megosztja a hatalmi harc, nincs, aki koordinálja az újjáépítést. Mindenki teszi, amit a legjobbnak vagy legsürgősebbnek gondol.

Katmandu a felajánlott külföldi segélyekből eddig alig négymilliárd eurónyi pénzhez jutott hozzá – folytatja -, mert még mindig nem állt össze egy átlátható elosztási rendszer, és nincsenek meg a konkrét projektek, amelyekre a nemzetközi felajánlásokat el lehetne számolni.



Ami a belpolitikai helyzetet illeti, Nepálban az új alkotmány tervezete fölött dúl a harc: a maoista felkelők kényszerítették ki a változást több mint egy évtizednyi kormányellenes küzdelmükkel, de az alaptörvény tartalmáról még nincs konszenzus.

A választást a felkelők 2008-ban megnyerték, ez a 240 éves nepáli királyság végét jelentette, de az új hatalmi berendezkedés még csak formálódik.

Az alkotmányterv mélyen megosztja a nepáliakat: az ország déli részén rendszeresek a tüntetések, az ott élők ugyanis úgy érzik, ők jogfosztottá válnának az új felállásban. Csúnya összetüzések vannak emiatt a nepáli-indiai határon – teszi hozzá a Kathmandu Post újságírója.

Versenyfutás az idővel

Az ENSZ Nepálban dolgozó munkatársai azt mondják, hogy súlyos gondokat okoz az üzemanyag-hiány. Így nagyon nehéz célba juttatniuk a segélyeket. Márpedig ha október végéig nem érik el a Himalájában élőket, akkor könnyen lehet, hogy a hó egészen tavaszig elzárja őket a külvilágtól.

Az egyik segélyszervezet, a Mercy Corps nepáli igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy ha sikerülne megoldani az üzemanyagellátást, az megállítaná az alapvető élelmiszerek és iparcikkek drágulását, és lehetővé tenné, hogy Nepál gyorsabban talpra álljon.

Éppcsak, hogy átvészelték a monszun időszakát, minden perc számít a közelgő tél előtt – teszi hozzá.

Az újságíró, Parajuli úgy tudja, hogy körülbelül két és félmillióan váltak földönfutóvá az áprilisi földrengés után Nepálban, és túlnyomó többségük helyzete máig megoldatlan. Az esős évszakot ugyan átvészelték a sátortáborokban, de a tél sokkal nagyobb megpróbáltatást jelent majd, kemény mínuszok jönnek – mondja az Euronews-nak.

Az eredeti tervek szerint 5 év alatt kellene végezni az újjáépítéssel, de Parajuli úgy gondolja, hogy a kezdeti tempóból ítélve ez hosszabb ideig tart majd.

Mi lesz a turizmussal?

Miközben a politikai bizonytalanság miatt sok mindentől elesnek a nepáliak, úgy tűnik, hogy a turisták kitartása nagy segítség az ország mostani megszorultságában.

A turizmus 2013-ban Nepál GDP-jének majdnem 4 százalékát adta, és félmilliónál is több munkahelyet teremtett.

Egy kifejezetten nepáli utakra szakosodott turisztikai cég, az Exodus igazgatója, David Jones arról számolt be, hogy jócskán visszaestek a foglalások, és a korábbi jelentkezők közül is sokan visszaléptek, úgyhogy nem éppen rózsás a helyzet, de már vannak biztató jelek.

Tudja, hogy sokáig tart majd, mire visszacsalogatják az embereket Nepálba, de ő bízik a sikerben, mert szerinte az ottani látnivalók és a helyiek vendégszeretete legendás.

Egyelőre teljesen érthető – teszi hozzá -, hogy a világ gazdagabb felén élők nem akarnak szembesülni a nepáliak szenvedésével, és nem kíváncsiak a romba dőlt szentélyekre.

Az Unesco világörökség-listáján nincs olyan nepáli nevezetesség, amelyben ne tett volna kárt a fél évvel ezelőtti földrengéshullám.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

világ

Vissza a múltba - változott a világ három évtized alatt?