NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Szamarkand, a Selyemút ékköve

Szamarkand, a Selyemút ékköve
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Uzbek Life első részében azt vizsgáljuk hogyan befolyásolja az egykori kereskedelmi útvonal, a Selyemút Szamarkand mai életét?

HIRDETÉS

Szamarkand fontos állomás volt a Távol-Keletet a Földközi-tengeri térséggel összekötő Selyemúton. Itt álltak meg a tevekaravánok Kínából Európába tartó útjukon.

Szamarkand az összesen majdnem tízezer kilométer hosszú kereskedelmi úthálózat egyik legfontosabb csomópontja volt. Több mint kétezer éven át sok millió kereskedő, diplomata, zarándok és katona haladt át a városon – nyomot is hagyva rajta.

- A világ különböző tájairól idelátogató kereskedők egyik fő célja – azon kívül, hogy a legjobb portékájukat eladják – az volt, hogy itt új tudásra tegyenek szert. Szamarkandban nem csak az áruk, de forradalmi gondolatok, hagyományok, vallások, nyelvek is gazdát cseréltek – mesélte az Euronews-nak Armida Nazarjan idegenvezető.

A papírkészítés technológiája is Szamarkandon át jutott el Kínából Európába. A kínai know-how-t a szamarkandi kézművesek fejlesztették tovább, az eperfa kérgéből készített papír azután a világ minden tájára eljutott. A kiváló minőségű papírt selyempapírnak is hívták fényes és sima felülete miatt. A kilencedik és tizedik századi arab és perzsa kéziratok nagy része ilyen papírra íródott.

Zarif Muhtarov álma volt, hogy feléleszti a szamarkandi papírkészítés ősi hagyományait. Egy fából készült vízimalommal ellátott műhelyében ezer éves recept alapján készülnek a lapok.

- A szamarkandi papírt az egyedi hangjáról lehetett felismerni – mutatta be az jellegzetes zörgést Muhtarov. – Csak emírek, szultánok és vezírek engedhették meg maguknak ezt a papírt. Ezért is hívták királyi papírnak.

- Amikor ilyen papírt fogok a kezemben, olyan, mintha valami kincset tartanék – mondta Muhtarov. – A Selyemút karavánjai nagy kötegeket vittek ebből a papírból a hazájukba, Kelet-Ázsiába és Európába.

Az üzletek nagy része a város körüli bazárokban köttetett. Ezek a ma is ugyanolyan nyüzsgő helyek, mint egykor. A színes fűszerek és más hozzávalók rajtahagyták lenyomatukat a helyi szakácsművészeten, igazi fúziós konyha alakult ki, amely ma is érezteti hatását.

Nem csak fűszerek, selyem, porcelán, finom szőnyegek és míves fegyverek cseréltek itt gazdát, hanem zene és hangszerek is. Jó példa erre a Rubab, ami egy fából kivájt, halbőrrel borított öthúros lantszerű eszköz, és a Selyemúton keresztül terjedt el Közép-Ázsia számos országában.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kényeztetés Lankaranban: zen wellness-kezelésekkel és teával

Esőerdők és legendás vendégszeretet a felhőkarcolók árnyékában

Şanlıurfa: a szent halastótól a kőhegyekig