rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hiperspektrális kamerák segíthetik az agyműtétet


futuris

Hiperspektrális kamerák segíthetik az agyműtétet

Együttműködésben a

Hogyan segíthetnek az idegsebészeknek abban, hogy pontosabban eltávolíthassák az agydaganatokat?

A Kanári-szigeteken, Las Palmasban jártunk, ahol komplex sebészeti beavatkozással műtenek egy agytumort.

Mint rendesen, az idegsebészek munkája nagyon bonyolult, különbséget kell tenniük az egészséges és a rosszindulatú szövetek között.

- Gyakran nem látjuk pontosan, hogy az agyat mennyire támadta meg a daganat. Tehát nem tudjuk, hogy mennyit kell belőle eltávolítani. Ez komoly gond, mivel az agyszövetek nem termelődnek újra. Bármilyen agykárosodás visszafordíthatatlan – mondja Adam Szolna sebész.

Ezúttal rendhagyó módon telekommunikációs mérnököket hívtak a műtőbe. Egy olyan hiperspektrális kamera prototípusát tesztelik, amelynek segítségével az idegsebészek azt is láthatják, amit a ma létező technológiákkal nem.

- Világosan el tudjuk különíteni az agynak azokat a részeit, amelyeket megtámadta a daganat, az egészséges részektől. Abban is segíthetünk, hogy megkülönböztessenek más anatómiai részleteket, például ereket – meséli Himar A. Fabelo.

Erre a segítségre nagy szükségük van az idegsebészeknek, akiknek gyakran hiányos, pontatlan adatokra kell hagyatkozniuk. Azokat más technikákkal, például mágneses rezonanciával vagy komputertomográffal szerzik.

- Az agydaganat olyan vizuális információjával dolgozunk, amelyet a műtét előtt szereztünk. Eközben azonban az agyszövet elmozdult, és a daganat mérete is változott. Hála ezeknek a képeknek, amelyeket az operáció közben készítenek, biztosan tudhatjuk, hogy a daganat pontosan hol helyezkedik el.

Részben egy európai kutatási projekt tudósai fejlesztették ki a hiperspektrális kamerákat. Míg egy hagyományos kamera háromszínű – vörös, kék és zöld – csatornákon veszi föl a képeket, a hiperspektrális kamera sok spektrális sáv révén rögzíti az adatokat. Ennek többféle előnye is van a sebészetben – mondják a kutatók.

- Ez teljesen non-invazív technika; nincs szükségünk kontrasztanyag bevitelére. Ez egyúttal non-ionizáló technika, tehát nem változtatjuk meg az agyszövet tulajdonságait. Ez lehetővé teszi, hogy a sebész sok információhoz jusson, valós időben, a műtét közben – magyarázza Gustavo Marrero Callicó.

A valós idő kulcsfontosságú; a tudósoknak az a céljuk, hogy az idegsebészeknek 2-3 percen belül feldolgozott képet adjanak. Ehhez erős számítógépes háttér szükséges.

- Olyan gépekkel dolgozunk, amelyeknek a processzorait speciális feladatokhoz rendelik. Ezáltal a processzorok nagyon hatékonyakká válnak az adatfeldolgozásban, és képesek eldönteni, hogy az agyszövetnek melyik részét támadta meg tumor, és melyiket nem.

A tudósok remélik, hogy a technológia két éven belül kész lesz. Hosszas és komplex klinikai tesztek után nagyjából öt év múlva kerülhet piacra. Már további terveik is vannak.

- Reméljük, hogy a jövőben ezek a kamerák sokkal kisebbek lesznek, így be tudjuk építeni őket a sebészmikroszkópokba. Ily módon képesek lennénk arra, hogy egyszerre lássuk az agy valós képét és a sérülés hiperspektrális képét – mondta Adam Szolna.

- A következő lépés az, hogy ezt a technikát más szervek – például a tüdő, a mell vagy a vastagbél – daganatainál is használjuk. Az az álmunk, hogy teljesen új ágazatot nyissunk, ezt hiperspektrális gyógyászatnak nevezhetnénk – tette hozzá Gustavo Marrero Callicó.

További információk:

www.helicoid.eu

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

futuris

Robottargoncákkal hódítana Európa