NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Török választás: esélylatolgatás

Török választás: esélylatolgatás
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Alig öt hónappal az előző választások után Törökország újra a szavazóurnákhoz járul. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 13 éven át egypárti

HIRDETÉS

Alig öt hónappal az előző választások után Törökország újra a szavazóurnákhoz járul. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 13 éven át egypárti hatalmat gyakorolt, de most változott a helyzet: a kurdokkal megkezdett békefolyamat összeomlott, és Törökországot az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet is fenyegeti. Az Euronews a legismertebb török napilap, a Hurriyet főszerkesztőjével, Murat Yetkinnel beszélgetett a kialakult helyzetről.

- November 1-jén Erdogan elnök és az Igazság és Fejlődés Pártja meg akarja próbálni, hogy vissza tudják-e szerezni a parlamenti többséget – mondta Murat Yetkin.

- Az előző választáshoz képest most más a helyzet. A békefolyamat leállt, a terrorakciók fölerősödtek. Hogyan tükröződik ez a választásokban? – kérdezte az Euronews munkatársa.

- Ez nagyon fontos kérdés. A PKK kiújult támadásai, a kemény katonai reakció és a gyilkosságok, temetések és az emberi jogok megsértése: olyan helyzetben vagyunk, mint az 1990-es években. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a többséget akarja megszerezni a négypárti parlamentben. Azon gondolkoznak, vajon létrejöhetne-e újra egypárti kormányzás. Ha ez megtörténik, kicsin fog múlni, de ez elég lesz Erdogan elnöknek. Azért lesz elég, mert ebben az esetben úgy fog eljárni, mintha elnöki rendszerünk lenne alkotmányos reform nélkül. Ő azt gondolja, hogy de facto elnök lesz, amíg az AKP hatalomban marad – magyarázta a főszerkesztő.

Az ellenzék szerint Erdogan elnök keze benne van abban, hogy a kurdokkal való konfliktus kiéleződött, és megpróbálja a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) támogatottságát a 10%-os parlamenti küszöb alá szorítani.

- Milyen forgatókönyvek lehetségesek a választás után? Mi a legrosszabb és a legjobb verzió? – kérdezte munkatársunk.

- A legrosszabb forgatókönyv az, ha újabb választások jönnek. Törökország már veszített a befektetések terén 2015-ben, és veszítenénk 2016-ban is. És nem tudhatjuk, hány évig marad fönn ez a bizonytalan helyzet, mert az alkotmány lehetővé teszi ezt. Amennyiben az AKP nem tud egyértelmű többséget szerezni, akkor koalíciós kormány jöhet létre. Erre két lehetőség áll fönn: az egyik szerint a kormányzó AKP a jobboldali nacionalistákkal, a Nemzeti Cselekvés Pártjával (MHP) állna össze, míg a másik szerint az AKP a köztársaságpártiakkal szövetkezne. Ez utóbbi, tehát az AKP és a Köztársasági Néppárt (CHP) szövetsége egy konszenzuson alapuló koalíció lenne, amilyen Törökországban évek óta nem volt. Ez a konszenzus összehozná a két fő politikai irányzatot Törökországban. Nagyon valószínű, hogy demokratikus alkotmányunk lesz, ha ez a koalíciós modell valósul meg. Ez az alkotmány minden bizonnyal nem elnöki rendszerű lesz.

A menekültek és Oroszország szíriai légicsapásai a török határ közelében nem annyira kerültek be a választási kampányba, inkább Törökország gazdaságának lassulása áll a középpontban. Ennek megoldása a következő kormányra vár.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Víz alá kerültek Antalya belső kerületei

A török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását

Megszavazta a török parlament Svédország NATO csatlakozását