rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Képzés és munkaerőpiac - a nagy egyenlet


real economy

Képzés és munkaerőpiac - a nagy egyenlet

ALL VIEWS

További hírek erről

Hogyan lehet elérni, hogy az európaiak fel legyenek vértezve a változó munkaerőpiac által megkívánt tudással és készségekkel? Európai döntéshozóknak, vállalkozóknak, a téma szakértőinek tettük fel a kérdést a Real Economyban.

Európa lakossága egyre öregebb. A kevesebb fiatal kevesebb munkaerőt jelent, akiknek növekvő inaktív réteget kell eltartaniuk.

Hogy áll a helyzet most? Mi lesz tíz év múlva? A készségek, végzettségek kereslete és kínálata erősen függ a növekedéstől, a korfa alakulásától és a területi különbözőségektől.

Maria, Mark és George három európai munkanélküli a sok millióból. A munkáltatók majd fele arra panaszkodik, hogy ezek az emberek nem rendelkeznek számukra releváns tudással. Így több millió betöltetlen munkahely is van.

2025-re a munkahelyek többségének betöltéséhez szükség lesz felsőfokú végzettségre. Mariának jól jön majd a mesterfokozatú diplomája biotechnológiából.

Mark vízvezeték-szerelő – ilyen középszintű végzettséggel is bőven lesz még munka.

George viszont – ötmillió európai társával együtt – korán otthagyta az iskolát. Negyven százalékuk ma munkanélküli. 2025. után már alig néhány állásból válogathatnak majd. Ha nem tesznek valamit, tartós munkanélküliségre számíthatnak.

Mark és George informatikai készségei a nullához közelítenek. A rossz hír számukra, hogy 2020-ban a munkahelyek 90 százalékához szükség lesz ilyen tudásra.

Munkanélküliből munkáltató

A válság alatt több mint 12 millió európai tapasztalta meg a munkanélküliséget, több mint egy éven keresztül. Többségük férfi volt, sokan magasan képzettek. Azért, hogy a tartósan munkanélkülieket visszasegítsék a munkaerőpiacra, az Európai Szociális Alap, és a Regionális Alap is számos projektet indított. Néhány sikeres példát kutattunk fel.

A harmincnégy éves Ronan Cunningham számára. A fiatalember jogot végzett, pár évig dolgozott, majd a válság kezdetével munkanélküli lett, és így is maradt két évig. Most vállalkozó.

- Nem igazán tudtam, mihez kezdjek, teljes bizonytalanságban voltam – mondta Ronan. – Volt némi tapasztalatom jogi ügyekben, de nem volt meg a teljes végzettségem. Találkoztam az Innovációs Akadémiával, belepillantottam a kurzusba, jelentkeztem, és szerencsére felvettek.

Ronan egy hat hónapos kurzuson vett részt a Springboard, magyarul ugródeszka programban, amely 2011. óta harmincezer embert segített hozzá nélkülözhetetlen készségekhez. Két éve Ronan alapított egy céget, amely egy új sportot, a footgolfot népszerűsíti.

A képzésnek köszönhetően Ronan vállalkozóvá vált, így már nem munkanélküli, sőt öt embert alkalmaz azon túl, hogy maga is jó színvonalon megél.

Naprakész tudás kell

Vannak vállalkozások, amelyek akár tízezer eurót is fektetnek egyetlen munkavállaló képzésébe. A párizsi üzleti negyedben, a Défense-ban jártunk. Itt dolgozik Evelyne Catherinau karriertanácsadó, akinek a szolgáltatásait akkor veszik igénybe a cégek, ha segíteni kell a munkavállalóknak, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra.

- Egyre több embernek kell valamilyen képzésben részt venni azért, hogy újra találjon állást. A munka világa változik, a szakmák változnak, a helytálláshoz naprakész tudásra van szükség – szögezte le Evelyne. – Egyre nagyobb igényt látunk a cégek részéről a belső mobilitás erősítésére. A vállalatok motiválni szeretnék a munkavállalóikat, hogy a cégen belül váltsanak, hogy ne kelljen őket kirúgni.

A legutóbbi előrejelzések szerint Európában magasan képzett munkaerőre lesz szükség, méghozzá elsősorban a szolgáltatások terén, helyileg pedig Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában – az olyan államoknak, mint Írország, új munkahelyeket kell teremteniük.

Modern szociális védőháló kell

A Real Economy vendége volt Marianne Thyssen, az Európai Unió foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa.

Euronews: - Biztos asszony, mi a helyzet valójában Európában – nem vagyunk elég képzettek? Vagy arról van szó, hogy a munkaerőpiac teljesen megváltozott?

Marianne Thyssen: – Mindkét állítás részben igaz. Azt látjuk, hogy több mint kétmillió betöltetlen munkahely van, elsősorban a megfelelő tudással felvértezett munkavállalók hiánya miatt. Ugyanakkor nem lehet egy kalap alá venni az egész uniót. Más készségekre van szükség a franciaországi Toulouse-ban, ami egy űripari fellegvár, és másra Londonban, ami egy pénzügyi szolgáltató központ. Az a fontos, hogy az oktatás és a vállalati szektor együtt mozogjanak, hogy tudjuk, mire van szükség a jövőben – sokat tanulhat egymástól a két szereplő, nem kell, hogy elszigetelt világokként létezzenek.

- Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, strukturális reformok kellenek egy sereg országban. Mi az, ami ebből reálisan megvalósítható?

- Azt kérjük, hogy legyen egy modern szociális védőháló. Ennek a feladata csak részben a védelem és a támogatás, de nagyon fontos az emberek képzése is, enélkül nehéz segíteni a tartós munkanélkülieken. Nagyon konkrét ajánlásokat teszünk a tagállamoknak. Először egy személyre szabott felmérést kell készíteni, számba venni, hogy melyek az erősségeik, illetve miért nem találnak munkát. A megfelelő készségek hiányáról, vagy másról van szó? Utána azt ajánljuk, hogy köttessen egyfajta szerződés, vagyis miközben felajánlanak nekik egy képzési és ellátási csomagot, ők is vállaljanak kötelezettséget, hogy végigmennek ezen az úton. Nagyon fontos, hogy regisztrálni kell a tartós munkanélkülieket, mielőtt elveszítik a motivációjukat a tanulásra.

Jamie Oliver nyomában

Az Európai Unióban a fiatalok munkanélküli rátája a kétszerese az általános munkanélküliségi rátának. A 18-24 év közötti korosztály 11 százaléka korai iskolaelhagyó. Ezért dolgozik Európa színvonalas tanonc- és gyakornoki programok bevezetésén, amelyek összhangban vannak a piaci munkaerő-kereslettel, és hosszú távon is használható készségekkel vértezik fel a fiatalokat.

A Youth Guarantee – egy hatmilliárd eurós foglalkoztatási program az európai fiatalok megsegítésére – elsősorban a megfelelő készségek elsajátítását célozza. Vajon ezek a programok ideig-óráig tartó munkán kívül hosszútávú karrierlehetőséget is jelentenek a fiataloknak? A kérdést egy brit projekt kapcsán vizsgáltuk.

Az Egyesült Királyság délnyugati sarkán található Cornwall Fifteen étterem minden évben lehetőséget nyújt néhány hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalnak, akik szakácsképzésben vesznek részt. A projekt az Európai Szociális Alap és a Regionális Fejlesztési Alap támogatásával indult el. két és fél millió eurót kaptak rá 2006. óta a nemzeti forrásokon felül.

- Több mint száz tanulót képeztünk ki ebben a programban, 80 százalékuk most is ezzel foglalkozik – mondta Karl Jones, az étterem fejlesztési és képzési igazgatója. – Még azok is, akik nem fejezték be a kurzust, hotelekben vagy éttermekben dolgoznak.

A Cornwall Fifteent Jamie Oliver sztárséf inspirálta. Az unió szeretné, ha a nemzetközileg is elismert projektet máshol is utánoznák – ugyanis a tanoncprogramok nem mindenütt működnek hasonló színvonalon.

A tanoncprogram sikeres volt például Jack Bristow esetében, aki a Fifteen szakácstanulójából lett helyettes chef és szakácsoktató.

- A szakképzés sokkal könnyebb az olyanoknak, mint én – mondta Jack. – Az iskola nem ment túl jól, középiskolába is jártam, elindultam azon az úton, ami a felsőoktatásba vezet, de nem volt nekem való. A program viszont nagy lépést jelentett előre a karrieremben.

A Fifteen-hez hasonló projektek szociális jelentőségét nem lehet túlbecsülni. A cég a helyi beszállítók preferálásával minden évben egymillió fontot forgat vissza a helyi gazdaságba.

Üzemszerűen kiszolgáltatott helyzet

A gyakornoki- és tanoncprogramokról is faggattuk Marianne Thyssent.

Euronews: -Változott-e a fiatalok munkaügyi helyzete a pénzügyi válság óta?

Marianne Thyssen: – A válság következményei ma is itt vannak velünk, nincs elég munkahely, rengeteg állás egyszerűen eltűnt. Amikor a fiatalok munkaügyi helyzetéről és a munkáltatók elvárásairól van szó, azt látjuk, hogy nincs elég munkahely, és a munkáltatók elvárásai magasak, a másik oldalról pedig sok ember nem találja az álmai munkáját, és egy idő után a végzettségénél alacsonyabb szintű állást fogad el – ez is egy probléma. A fiatalok esetében az is gyakran okoz gondot, hogy a válság miatt sokan nem tudtak munkatapasztalatot szerezni, ezért tartjuk annyira fontosnak a tanoncrendszer népszerűsítését.

- A tanoncprogram minősége sem mindegy, mert ha valaki egyik gyakornoki posztról megy a másikra, sosem lesz igazi munkahelye.

- Ezen a téren óvatosnak kell lennünk. Amikor azt látjuk, hogy a fiatalok egyik hátrányos, rövid távú szerződésből esnek a másikba, arra azt lehet mondani, hogy nem ez a megfelelő út. El kell fogadnunk ezt a veszélyeztetett munkaügyi helyzetet, de csak mint egy karrierszakaszt a biztonságos alkalmazás előtt. Éppen ezért mi azt mondjuk, hogy nem szabad elfogadni egy olyan munkaerő-piaci gyakorlatot, amelyben a fiatalok üzemszerűen kiszolgáltatott helyzetben vannak, míg az idősebbek védett pozícióban. Jövőre a készségekre vonatkozó cselekvési tervünk szerint
felmérjük, hol, milyen készségekre lesz szükség, méghozzá régiókra lebontva, ugyanis nyilván nem lehet ezt egy kaptafára csinálni. Másrészt a végzettséget igazoló dokumentumok unión belüli elismertetésére is szeretnénk új rendszert létrehozni.

ALL VIEWS

További hírek erről

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

real economy

Kis és középvállalkozások - sok kicsi sokra megy?