Az északnyugat – ciszjordániai Tulkarem táborban azok a palesztinok és leszármazottaik élnek, akiket Izrael lakóhelyük elhagyására kényszerített az
HIRDETÉSAz északnyugat – ciszjordániai Tulkarem táborban azok a palesztinok és leszármazottaik élnek, akiket Izrael lakóhelyük elhagyására kényszerített az 1948-as és 1967-es háborúkban. Az emberek helyzete nem sokat változott itt azóta, annak ellenére, hogy ezeket a területeket ma már a Palesztin Nemzeti Hatóság irányítja.
A terület katonai irányítása azonban izraeli kézben van – a ciszjordániai falvakban minden nap járőröznek egységeik. A Palesztin Nemzeti Hatóság, amely az oslói béketárgyalások után jött létre, Ciszjordánia mintegy 40 százalékát uralja. Izrael Jordániától csatolta el Ciszjordániát az 1967-es hatnapos háborúban.
Több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ emberi jogi szervezete is figyelmeztetett már az itt élők egyre romló emberi jogi helyzetére.
Egy nabluszi férfi szerint 1967 óta egyre rosszabbá válik a palesztinok élete.
- Néhányan harcolni akarnak és összecsapásokra vágynak, mások nem – ők csak túlélni akarnak. A helyzetünk nagyon – nagyon rossz.
Az utóbbi hónapok eseményei miatt a szakértők harmadik intifádától tartanak, amely tovább tetézné a palesztinok szenvedéseit – egy lázadás idején ugyanis nem mozoghatnának szabadon a városok között, és megszigorítanák az árucikkekhez, az orvosságokhoz és az elektromos áramhoz való hozzáférést is.
- A palesztinok mindennapi élete nem változott, majdnem ugyanaz maradt- mondta egy nabluszi járókelő. – Még mindig vannak tiltakozások időről-időre az egyetemeken és összecsapások is. Az emberek azt firtatják, ez már az új intifáda-e. A dolgozók kíváncsiak, meg fogják-e kapni a fizetésüket vagy sem. Ez az életünk Palesztinában.
- Amint látja, még mindig izraeli megszállás alatt élünk-mutatta egy nabluszi lakos riporterünknek. – A gazdasági helyzet nagyon rossz, nem vagyunk elégedettek az életünkkel, mert bizonytalanságban élünk. A fiatalok szenvednek a munkanélküliségtől.
Sok palesztin már elvesztette a reményt azután, hogy a több éve tartó tárgyalások sem hoztak változást helyzetükben.
Tudósítónk szerint generációk várják, hogy a vágyott független államukban szabadon és biztonságban élhessenek:
- A jobb jövő reményében a palesztinok eddigi nehéz életükből egy normális élet felé tartanak több évtizednyi szenvedés után. Ez az állhatatos remény tartja itt őket, mivel nincs más választásuk, mint türelmesnek lenni.