Bűncselekmény-e a kunduzi kórház bombázása?

Access to the comments Kommentek
Írta: Nóra Shenouda
Bűncselekmény-e a kunduzi kórház bombázása?

<p><strong>Háborús bűncselekménynek minősítette a kunduzi kórház elleni légicsapást, és vasárnap beszüntette tevékenységét az észak-afganisztáni városban az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi civil szervezet (<span class="caps">MSF</span>). Az általuk üzemeltetett kórházban a szombat hajnali bombázás miatt huszonkét ember vesztette életét: tíz beteg és tizenkét kórházi dolgozó. Ez a kórház volt az egyetlen, ahol sebészet működött a városban, amelyért múlt hét hétfő óta zajlik a harc a tálibok és az afgán-amerikai szövetséges erők között.</strong></p> <p>Miután a hírek kiszivárogtak a nemzetközi médiába, miszerint az <span class="caps">MSF</span> segélyszervezet több alkalmazottja is meghalt egy afganisztáni kórház bombázásában, először az amerikai erők csak azt ismerték el, hogy hajnali két óra tájt valóban hajtottak végre légicsapásokat Kunduzban. </p> <p>Később azonban beismerték: az amerikai légierő bombázta október 3-án a nyolcvan nemzetközi és afgán egészségügyi dolgozóval működő intézményt.</p> <p>Az afgán kormány azzal védekezett, hogy a tálibok bevették magukat a kórházba, amelyet arra használtak, hogy a koalíciós erőket lőjék. Az afgán belügyminisztérium közlése szerint az intézményben 10-15 terrorista keresett menedéket, akik a támadásban életüket vesztették. </p> <p>Az <span class="caps">MSF</span> kommunikációs vezetője, Kate Stegeman azonban cáfolta, hogy tálib milicisták lettek volna az általuk vezetett kórházban. Az orvos-szervezet nemzetközi igazgatója, Joanne Liu közleménye szerint az afgán kormányzati szervek és az amerikai hadsereg nyilatkozatai “ arra mutatnak, hogy az együttműködő afgán és amerikai erők úgy döntöttek, hogy porig rombolnak egy működő kórházat, ami felér egy háborús bűncselekmény beismerésével.”</p> <p>Ugyanakkor az AP amerikai hírügynökség videofelvételén a kiégett épület ablakpárkányain vélhetően automata fegyverek láthatóak. </p> <h3>Mit mond a nemzetközi jog?</h3> <p>Ezek után felmerül a kérdés: volt-e joga az amerikaiaknak lebombázni a kórházat, akár megbújtak benne terroristák, akár nem? A polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan 1949. augusztus 12-én létrehozott <a href="http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/6CF7F4E7-B841-44F0-8DCE-67D23DCFB6E2/0/GENF4_hu.pdf">IV. Genfi Egyezmény</a> 18. cikkelye kimondja: „A sebesültek, a betegek, valamint a terhes és a gyermekágyas asszonyok ápolására szolgáló polgári kórházakat semmilyen körülmények között sem szabad megtámadni: az összeütköző Felek kötelesek ezeket az intézményeket mindenkor kímélni és védelemben részesíteni.”</p> <p>Azonban ugyanezen egyezmény 19. cikkelye szerint: „A polgári kórházakat megillető védelem csak akkor szűnik meg, ha azokat emberbaráti feladataikon kívül, az ellenségnek ártalmas műveletekre használják fel. Mindamellett a védelem ilyen esetben is csak a minden egyes esetnek megfelelő ésszerű határidő kitűzését tartalmazó felszólítás után, a határidő eredménytelen elteltével szűnik meg. Nem tekintendő ártalmas műveletnek az a tény, hogy ezekben a kórházakban sebesült vagy beteg katonákat ápolnak, vagy ott a katonáktól elvett és az illetékes szolgálatnak még be nem adott hordozható fegyverek és lőszerek találhatók.”</p> <p>Tehát még ha terroristák is rejtőztek a kórházban, a nemzetközi jog szerint akkor sem megengedhető, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül bombázzanak egy egészségügyi létesítményt.</p> <p>Az <span class="caps">AFP</span> francia hírügynökség jelentése szerint szombat hajnalban az <span class="caps">MSF</span> azonnal jelezte Washingtonnak, valamint értesítette az afgán hatóságokat is arról, hogy lövik a kórházat. A bombázás azonban még legalább 30 percig folytatódott, annak ellenére, hogy minden érintetthez eljutott az információ. Az orvos-szervezet közleménye szerint a konfliktus minden tagja, köztük Kabul és Washington is világos tájékoztatást (<span class="caps">GPS</span>-koordinátákat) kaptak az <span class="caps">MSF</span> létesítmény pontos helyzetéről. A civil szervezet szerint több mint egy óra leforgása alatt többször is tűz alá vették az intézményt.</p> <h3>Tévedés volt</h3> <p>John Cambell tábornok, az afganisztáni amerikai és szövetséges erők parancsnoka kedden az amerikai kongresszusban tévedésnek nevezte a kunduzi kórház bombázását.</p> <p>Kijelentette: a légitámadásról az amerikai parancsláncon belül született meg a döntés, de az egészségügyi intézményre mért csapás “tévedés volt. Szándékosan sosem vennénk célba egy védett egészségügyi intézményt”- szögezte le Campbell a szenátus katonai bizottságában tett meghallgatása során.</p> <p>Ugyanakkor Washington és Kabul az ügyben egymásra mutogat: Campbell tábornok hétfőn a Pentagonban azt mondta, az afgán erők kértek légi támogatást a kunduzi kórház közelében, nem pedig az amerikaiak. A katonai vezető beszámolója szerint az afgán segítségkérést követően egy AC-130-as harci repülőgép érkezett a helyszínre. Az első jelentések még arról szóltak: amerikai egységek kértek szombaton segítséget a városba betört tálibok ellen.</p> <p>A francia orvos-szervezet igazgatója hétfői közleményében kifejtette: Campbell kijelentéseivel az afgán kormányra próbálja hárítani a felelősséget.</p> <p>- Valójában az Egyesült Államok dobta le a bombákat – szól az éles hangú közlemény. – Amerika támadt egy kórházra, amely tele volt sebesültekkel és az <span class="caps">MSF</span> dolgozóival. Az amerikai hadsereg a felelős a célpontokért, amelyeket eltalál, még akkor is, ha egy koalíció részeként jár el. Nem lehet igazolni ezt a horrorisztikus tettet.</p> <h3>Vizsgálatok indulnak</h3> <p>A szerencsétlenség körülményeinek tisztázására az afgán kormány, az amerikai hadsereg és a <span class="caps">NATO</span> is vizsgálatot indított. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter kijelentette: “a tragikus incidens ügyében teljes körű vizsgálat folyik az afgán kormánnyal egyeztetve”.</p> <p>Az <span class="caps">MSF</span> azonban nem elégszik meg a fenti hivatalos szervek által indított nyomozással: a civil szervezet független, nemzetközi vizsgálatot követel.</p> <p>Közben a harcok folytatódnak Kunduzért, a 300 ezer fős városért, amely az egyik legfontosabb Afganisztánban, és amelynek elfoglalása a tálibok egyik legnagyobb győzelme 2001 óta.</p>