HIRDETÉSHáborús bűncselekménynek minősítette a kunduzi kórház elleni légicsapást, és vasárnap beszüntette tevékenységét az észak-afganisztáni városban az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi civil szervezet (MSF). Az általuk üzemeltetett kórházban a szombat hajnali bombázás miatt huszonkét ember vesztette életét: tíz beteg és tizenkét kórházi dolgozó. Ez a kórház volt az egyetlen, ahol sebészet működött a városban, amelyért múlt hét hétfő óta zajlik a harc a tálibok és az afgán-amerikai szövetséges erők között.
Miután a hírek kiszivárogtak a nemzetközi médiába, miszerint az MSF segélyszervezet több alkalmazottja is meghalt egy afganisztáni kórház bombázásában, először az amerikai erők csak azt ismerték el, hogy hajnali két óra tájt valóban hajtottak végre légicsapásokat Kunduzban.
Később azonban beismerték: az amerikai légierő bombázta október 3-án a nyolcvan nemzetközi és afgán egészségügyi dolgozóval működő intézményt.
Az afgán kormány azzal védekezett, hogy a tálibok bevették magukat a kórházba, amelyet arra használtak, hogy a koalíciós erőket lőjék. Az afgán belügyminisztérium közlése szerint az intézményben 10-15 terrorista keresett menedéket, akik a támadásban életüket vesztették.
Az MSF kommunikációs vezetője, Kate Stegeman azonban cáfolta, hogy tálib milicisták lettek volna az általuk vezetett kórházban. Az orvos-szervezet nemzetközi igazgatója, Joanne Liu közleménye szerint az afgán kormányzati szervek és az amerikai hadsereg nyilatkozatai “ arra mutatnak, hogy az együttműködő afgán és amerikai erők úgy döntöttek, hogy porig rombolnak egy működő kórházat, ami felér egy háborús bűncselekmény beismerésével.”
Ugyanakkor az AP amerikai hírügynökség videofelvételén a kiégett épület ablakpárkányain vélhetően automata fegyverek láthatóak.
Mit mond a nemzetközi jog?
Ezek után felmerül a kérdés: volt-e joga az amerikaiaknak lebombázni a kórházat, akár megbújtak benne terroristák, akár nem? A polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan 1949. augusztus 12-én létrehozott IV. Genfi Egyezmény 18. cikkelye kimondja: „A sebesültek, a betegek, valamint a terhes és a gyermekágyas asszonyok ápolására szolgáló polgári kórházakat semmilyen körülmények között sem szabad megtámadni: az összeütköző Felek kötelesek ezeket az intézményeket mindenkor kímélni és védelemben részesíteni.”
Azonban ugyanezen egyezmény 19. cikkelye szerint: „A polgári kórházakat megillető védelem csak akkor szűnik meg, ha azokat emberbaráti feladataikon kívül, az ellenségnek ártalmas műveletekre használják fel. Mindamellett a védelem ilyen esetben is csak a minden egyes esetnek megfelelő ésszerű határidő kitűzését tartalmazó felszólítás után, a határidő eredménytelen elteltével szűnik meg. Nem tekintendő ártalmas műveletnek az a tény, hogy ezekben a kórházakban sebesült vagy beteg katonákat ápolnak, vagy ott a katonáktól elvett és az illetékes szolgálatnak még be nem adott hordozható fegyverek és lőszerek találhatók.”
Tehát még ha terroristák is rejtőztek a kórházban, a nemzetközi jog szerint akkor sem megengedhető, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül bombázzanak egy egészségügyi létesítményt.
Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint szombat hajnalban az MSF azonnal jelezte Washingtonnak, valamint értesítette az afgán hatóságokat is arról, hogy lövik a kórházat. A bombázás azonban még legalább 30 percig folytatódott, annak ellenére, hogy minden érintetthez eljutott az információ. Az orvos-szervezet közleménye szerint a konfliktus minden tagja, köztük Kabul és Washington is világos tájékoztatást (GPS-koordinátákat) kaptak az MSF létesítmény pontos helyzetéről. A civil szervezet szerint több mint egy óra leforgása alatt többször is tűz alá vették az intézményt.
Tévedés volt
John Cambell tábornok, az afganisztáni amerikai és szövetséges erők parancsnoka kedden az amerikai kongresszusban tévedésnek nevezte a kunduzi kórház bombázását.
Kijelentette: a légitámadásról az amerikai parancsláncon belül született meg a döntés, de az egészségügyi intézményre mért csapás “tévedés volt. Szándékosan sosem vennénk célba egy védett egészségügyi intézményt”- szögezte le Campbell a szenátus katonai bizottságában tett meghallgatása során.
Ugyanakkor Washington és Kabul az ügyben egymásra mutogat: Campbell tábornok hétfőn a Pentagonban azt mondta, az afgán erők kértek légi támogatást a kunduzi kórház közelében, nem pedig az amerikaiak. A katonai vezető beszámolója szerint az afgán segítségkérést követően egy AC-130-as harci repülőgép érkezett a helyszínre. Az első jelentések még arról szóltak: amerikai egységek kértek szombaton segítséget a városba betört tálibok ellen.
A francia orvos-szervezet igazgatója hétfői közleményében kifejtette: Campbell kijelentéseivel az afgán kormányra próbálja hárítani a felelősséget.
- Valójában az Egyesült Államok dobta le a bombákat – szól az éles hangú közlemény. – Amerika támadt egy kórházra, amely tele volt sebesültekkel és az MSF dolgozóival. Az amerikai hadsereg a felelős a célpontokért, amelyeket eltalál, még akkor is, ha egy koalíció részeként jár el. Nem lehet igazolni ezt a horrorisztikus tettet.
Vizsgálatok indulnak
A szerencsétlenség körülményeinek tisztázására az afgán kormány, az amerikai hadsereg és a NATO is vizsgálatot indított. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter kijelentette: “a tragikus incidens ügyében teljes körű vizsgálat folyik az afgán kormánnyal egyeztetve”.
Az MSF azonban nem elégszik meg a fenti hivatalos szervek által indított nyomozással: a civil szervezet független, nemzetközi vizsgálatot követel.
Közben a harcok folytatódnak Kunduzért, a 300 ezer fős városért, amely az egyik legfontosabb Afganisztánban, és amelynek elfoglalása a tálibok egyik legnagyobb győzelme 2001 óta.