Az Iszlám Állam elleni iraki légicsapásokat nem követte a szövetségesek szíriai beavatkozása.
HIRDETÉS*Arra kérdésre, hogy mit csinál a NATO Szíriában, egyszerű a válasz: semmit. Leszámítva a közlemények kiadását és az Oroszországot fegyelmező szónoklatokat. *
A szíriai polgárháború elejétől kezdve az a NATO álláspontja, hogy a konfliktust politikai úton kell megoldani, nem egy katonai beavatkozás tervével.
- Törökország a támogatásunkat kérte, és erre természetesen számíthat is. Hiszen erről szól az észak-atlanti szövetség. De bármilyen beavatkozásunk csak védekező jellegű lehet – részletezte a szövetség politikáját 2012-ben az akkori főtitkár, Anders Fogh Rasmussen.
A NATO tag Törökországot már három éve is aggasztotta a határai közelében dúló háború, ezért föld-levegő rakéták telepítését kérte, amit a tagállamok jóvá is hagytak.
Emellett az AWACS gépek és pilóta nélküli felderítő repülők, drónok térségbe küldésével segítette még a katonai szövetség a török hírszerzést.
A legutóbbi, 2014. szeptemberi NATO csúcstalálkozón az ukrajnai válság mellett szerepelt a szíriai konfliktus a napirenden. De semmilyen döntés nem született annak ellenére, hogy pár nappal korábban kilenc tagállam, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Kanada, Törökország, Olaszország, Lengyelország és Ausztrália a dzsihádisták elleni szövetséget kötött. Ennek eredményeként indultak meg a magát Iszlám Államnak nevező szervezet iraki állásai elleni légicsapások, de ezek sem a NATO, hanem a kilenc állam koalíciójának égisze alatt. A nemzetközi összefogásnak már 22 tagja van, többségük szintén NATO-tag.
De nemcsak a katonai szervezet, hanem az ENSZ felhatalmazása is hiányzik egy szíriai beavatkozás jóváhagyásához. Ráadásul a hivatalát végig megtartó szíriai elnök olyan stratégiailag fontos szövetségeseket tudhat maga mögött, mint Irán vagy a Hezbollah.
Így pedig a líbiai káosz vár Szíriára is, ha csak nem kezdi ugyanazt a dalt fújni minden érintett.