NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Kemal Kiliçdaroğlu: mindenképpen létrehozzuk a koalíciót

Kemal Kiliçdaroğlu: mindenképpen létrehozzuk a koalíciót
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Törökország előrehozott választásokra készül. A június 7-i választások után nem jártak sikerrel a koalíciós tárgyalások a pártvezetők között

HIRDETÉS

Törökország előrehozott választásokra készül. A június 7-i választások után nem jártak sikerrel a koalíciós tárgyalások a pártvezetők között.

Mindenki kíváncsian várja, hogy egypárti uralom következik-e vagy újabb koalíciós tárgyalások kezdődnek november 2-tól.

A választási matematika egyik legfontosabb szereplője, a fő ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője, Kemal Kılıçdaroğlu.

- Ha a Köztársasági Néppárt hatalomra jut a választások után, miként haladnak majd a csatlakozási tárgyalások Törökország és az Európai Unió között?

- Gyorsan haladnak majd. Nem várunk arra, hogy az EU új fejezetet nyisson. Bármilyen sztenderdjeik vannak is a tagállamoknak a demokráciával, a joggal, a nemek egyenlőségével, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, mi végre fogjuk hajtani azokat. Soha nem várunk arra, hogy új fejezetet nyissanak nekik. Meglepjük az uniót. Az EU látni fogja, hogy Törökország teljesíti a kritériumokat anélkül, hogy új fejezetet nyitottak volna.

- Június 7-én Törökország sikeresen megrendezte a választásokat, a vezetők közötti tárgyalások azonban nem hoztak eredményt. A Köztársasági Néppárt a 2. helyen végzett, ennek ellenére nem alakíthatott kormányt. Ön szerint mi ennek az oka?

- Az, aki bizonyos mértékben szabotálta a választásokat, az elnöki palotában van, Erdoğan úr. Az alkotmány szerint semlegesnek kellene lennie, de ő ezt nem vette figyelembe. Részt vett a kampányrendezvényeken, és nyíltan azt kérte, hogy szavazzanak arra a pártra, amelynek korábban a vezetője volt. Nem akart koalíciót, igazán tartott ettől. Sőt, arról beszélt, hogy öngyilkossággal érne föl, ha Davutoğlu koalíciós kormányt alakítana. Végül nem jöhetett létre koalíció, így újabb választások elé nézünk.

- Egyes felmérések azt jelzik, hogy az eredmény nem lesz nagyon más, mint az előző választásokon. Legalábbis nem tűnik valószínűnek, hogy egypárti kormány alakulhatna. Ez azt jelenti, hogy újabb koalíciós tárgyalásokra lehet szükség. Ebben az esetben mit tesz a CHP?

- Ha mi kapjuk a legtöbb szavazatot, és megbíznak kormányalakítással, akkor mindenképpen létrehozzuk a koalíciót. Törökországnak nincs ideje várni, vagy újabb választást tartani. A gondok csak egyre nagyobbak lesznek. Már kapcsolatba léptünk minden parlamenti párttal. Mi vagyunk az egyetlenek, akik minden párttal fölvettük a kapcsolatot, az MHP-vel, a HDP-vel és az AKP-val is. Két ellentétes pólus van a parlamentünkben, a HDP és az MHP. Még ők is egyetértettek abban, hogy koalíciót kell létrehozni.

- A PKK csaknem két és fél éve tűzszünetet jelentett be, de a választások óta a terrorizmus újra felütötte fejét Törökországban. Volt egy békefolyamat a kurd ügyben, de most megtorpant. Ha a CHP kormányra kerül, mit ígér ennek a problémának a megoldására?

- Eddig azért nem sikerült megoldást találni erre a problémára, mert a politikusok nem tették a kötelességüket. Mindig biztonsági kérdésként kezelték ezt az ügyet, és a biztonsági erőkre, a hadseregre bízták a megoldását. A parlamentnek a dolga ennek a kérdésnek a megoldása. Megbékélési bizottságot kellene létrehozni a parlamentben, társadalmi megbékélésre van szükség. Ha sikerül a társadalmi megbékélés, akkor megoldhatjuk ezt a problémát. Ha van olyan párt, amely meg tudja ezt oldani, hát a CHP az. Egyetlen más párt sem képes megoldani ezt a problémát.

- Baloldali pártként azonban a CHP nem tud annyi szavazatot szerezni, amennyit remél, főként a keleti régiókban, ahol többségében kurdok élnek. Mit tesz ez ügyben a CHP? Mi a CHP terve, hogy megnyerje a kurd szavazókat?

- Évek óta tart a polarizáció az etnikai elkülönülés révén. Ezért a kurdok általában a HDP-re szavaznak, mert azt a sajátjuknak érzik. A kampányunkban azt kértük tőlük: “nézzétek, a CHP mindent megtett, hogy megoldja ezt a problémát, és kidolgozott egy ütemtervet. Miért nem szavaztok ránk?” Erre azt válaszolják: “azért, mert van saját pártunk, arra szavazunk.” Erre mi azt mondjuk: “de mi kínálunk megoldást.” Mire ők: “ti szociáldemokrata párt vagytok, mindenképpen ezt kell tennetek.” Elismerjük, értjük ezt az elkülönülést. Törökország akkor lesz szilárd, ha ezt a problémát megoldja.

- Ami Szíriát illeti, a világ vezetői ellentétesen ítélik meg, hogy Aszad elnökkel vagy nélküle képzelik-e el a jövőt. Önnek mi az álláspontja? Ha a CHP hatalomra kerül, mi lesz Törökország politikája ebben a kérdésben?

- Törökországnak egyik oldalra sem kell állnia Szíriában. Épp ellenkezőleg, Törökországnak fontos szerepet kell játszania a válság megoldásában. Ha megsértik az emberi jogokat egy országban, mindent elkövetünk, hogy ezt megakadályozzuk. Az viszont nem helyes, ha az egyik oldalt támogatjuk, és teljesen elhanyagoljuk a másikat. Aszaddal vagy nélküle, ez mindegy nekünk, az a lényeg, hogy béke legyen Szíriában. Az Iszlám Államot le kell győzni. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az IÁ határaink mentén jelen legyen.

- Ön szerint Törökország álláspontját ez ügyben politikai szinten kell képviselni a tárgyalásokon, vagy zöld utat adna katonai műveleteknek is?

- Ha szükséges, hadműveleteket is alkalmazni kell. Már beterjesztettük erről javaslatunkat a parlamentnek. Ha az Iszlám Állam visszaszorításáról van szó, akkor a CHP igent mondana a katonai erő bevetésére.

- Beszéljünk a menekültekről! Európa és a Nyugat álláspontja az, hogy “mi gondoskodunk a finanszírozásról, a régió országai pedig befogadják, ellátják a menekülteket”. Kétmillió menekült él Törökországban. Mi a véleménye ez ügyben?

HIRDETÉS

- Úgy vélem, a Nyugat nem jó szándékúan cselekszik. Ezt teljesen őszintén mondom. Azért gondolom ezt, mert miközben több mint kétmillió menekült érkezett Törökországba, semmi mást nem kaptunk a Nyugattól, mint tapsot. A Nyugat csak akkor értette meg, milyen fontos munkát vállalt Törökország, amikor a menekültek elkezdtek nyugatra menni. Akkor azt mondták: “a menekülteknek nem kellene hozzánk jönniük.” Azt mondták: “adunk nektek pénzt, és maradjanak Törökországban.” Ezt nem fogadjuk el. Arra van szükség, hogy gyorsan vessünk véget a belső konfliktusnak Szíriában, állítsuk helyre a teljesen lerombolt városokat, és hagyjuk, hogy a szíriaiak hazatérjenek.

- Beszéljünk röviden a választási kampányukról. Említik az alkotmány megváltoztatását, azt, hogy meg kell szüntetni a 10 százalékos parlamenti küszöböt. Mik a terveik ezzel?

- Az 1980. szeptember 12-i államcsínyt történelmünkben visszafejlődésnek tartják a demokrácia szempontjából. Volt egy elnyomó hatalom, egy katonai hatalom, és ők hoztak törvényeket. És ezek a törvények még mindig érvényben vannak. Meg akarjuk változtatni ezeket a puccstörvényeket. Az alkotmányt, a választási törvényt és a parlament belső szabályait is mindenképpen meg kell változtatni. Törökországban nagyon elnyomják a médiát. Ahelyett, hogy megváltoztatnák az államcsíny után hozott törvényeket, még meg is erősítik azokat. Ezt világosan látjuk a sajtó esetében.

- Lyon az Ön európai turnéjának utolsó állomása. Mit ígér a CHP a török szavazóknak, különösen itt Lyonban, illetve általában Európában?

- Azt kérjük tőlük, hogy szavazzanak a CHP-ra, ha demokráciát akarnak, szabadságot, igazságot, szabad sajtót, független igazságszolgáltatást és egyenlőséget az országban, úgy, mint Franciaországban.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Demokráciát ígér megválasztása esetén Erdoğan riválisa

A török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását

Megszavazta a török parlament Svédország NATO csatlakozását