- Egyre aggasztóbb a helyzet Jeruzsálemben és Ciszjordániában. Washingtonból csatlakozik az Euronews lyoni stúdiójához Hasni Abidi politikai elemző
HIRDETÉS- Egyre aggasztóbb a helyzet Jeruzsálemben és Ciszjordániában. Washingtonból csatlakozik az Euronews lyoni stúdiójához Hasni Abidi politikai elemző, Közel-Kelet szakértő. Mr. Abidi, köszöntjük – szólította meg vendégét Faiza Garah.
Hasni Abidi.: – Jó napot!
E: – Mit gondol, ami most történik a térségben, az a harmadik intifáda kezdete?
HA: – A feszültség mértékét tekintve valóban hasonló hangulatról beszélhetünk, mint amilyen a második palesztin intifáda előtt volt tapasztalható a régióban.
Mindenek előtt le kell szögeznünk, a palesztin hatóság képtelen megfelelő választ adni a polgárok problémáira. Mi több, rábólintott az izraeli kormány Ciszjordánia területén megszigorított intézkedéseire, amely csak olaj a tűzre. Ne felejtsük, még tart a Gázai övezetet sújtó blokád, valamint a palesztinok hónapok óta nehézkesen, vagy sehogy nem jutnak be az Al-Aksza mecsetbe. Válaszul a palesztinok is megnehezítik a zsidók belépését az Óvárosba. Mindez folyamatosan gerjeszti a feszültséget és már nyílt erőszakba torkollik az izraeliek és a palesztinok között.
- A palesztin hatóság egyértelműen Izraelt vádolja a feszültség gerjesztésével, miközben Benjamin Netanjahu miniszterelnök azt állítja, országa palesztin terroristákkal harcol. Ezek a nyilatkozatok aligha visznek közelebb a politikai megoldáshoz, sőt!
- Feltűnő, hogy hiányzik mindkét félből a szándék a megbékélésre, és ami hiányzik még, az a nemzetközi közösség kezdeményezése arra, hogy elhárítsa a békefolyamat útjában tornyosuló akadályokat. Sötéten látom a közeljövőt. Nagyon nehéz napok várnak mind az izraeli vezetőkre, mind Mahmúd Abbászra. A palesztin elnök már azzal fenyegetőzik, hogy felrúgja az 1993-as oslói megállapodást, mert az nem sok jót hozott a palesztin népnek.
- A világ vezetőinek figyelmét most más konfliktus-gócok, mint például a szíriai válság kötik le. Gondolja, hogy a palesztinok erőszakos fellépése, vagy fogalmazzunk úgy, hangos segély kiáltásának hangja elér a nemzetközi közösség füléig?
- Amikor Mahmúd Abbász arra kéri az ENSZ-főtitkár Ban Ki Munt, álljon ki mellettük és védje meg a civil lakosságot, ez azt mutatja, hogy a palesztin hatóság bármelyik pillanatban lemondhat. Amennyiben ez megtörténik, Izrael vállán lesz az egyedüli felelősség a genfi egyezmény betartásáért.
Az ENSZ aligha fog beavatkozni. Abbász szándéka pedig az, hogy megmutassa, a palesztinok nem hisznek tovább a világszervezet javaslataiban, melyek a válság mélyüléséhez vezettek, így valójában zsákutcát jelentenek.
- Izrael és a palesztinok között újjáéledő feszültség fokozódása ellenére, van-e esély arra, hogy újra tárgyalóasztalhoz üljenek a felek?
- Mahmúd Abbászra két irányból is erős nyomás nehezedik. Egyrészt a palesztin nép, másrészt a nemzetközi közösség elvárásai. Az Egyesült Államok és Franciaország például szorgalmazná a tárgyalások újrakezdését, és ellenzik a palesztin hatóság feloszlását.
Egy lehetséges opció a tárgyalások felújítása, de első lépésben csak pontos időkeret és garanciák nélkül tudom elképzelni. Ez valójában visszatérést jelentene a kiindulóponthoz, amely még a politikai megoldás körvonalait sem rajzolná fel.
- Hasni Abidi, köszönöm, hogy rendelkezésünkre állt!