Az Euronews brüsszeli irodájának munkatársa, James Franey Vali Naszrral, a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének dékánjával
HIRDETÉSAz Euronews brüsszeli irodájának munkatársa, James Franey Vali Naszrral, a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének dékánjával beszélgetett.
Ön, a széles körben elismert Közel-Kelet-szakértő korábban az amerikai külügyminisztériumnál is dolgozott, az első Obama-kormány idején. Hogyan jellemezné Obama szíriai stratégiáját? Egyáltalán létezik ilyen?
- Nos, az amerikai kormány meglehetősen kelletlenül áll a Szírában közvetlenül történő beavatkozás kérdéséhez. Különösen, ami a katonai beavatkozást illeti, mondván, az könnyen belevihet a háborúba. Ami a diplomáciai frontot illeti, abban állhatatos, mondván, Aszadot el kell távolítani a székéből, de abban azért nem jeleskedik Washington, hogy diplomáciai eszközökkel véget vessen a háborúnak. Vagyis, van álláspontja Szíriával kapcsolatban, de a háború befejezése érdekében nincs stratégiája.
És hogyan befolyásolják a dolgokat Oroszország mostani akciói?
- Oroszország sokkal aktívabb szerepet vállalt, képessé vált kitölteni az Egyesült Államok által hagyott űrt. De sokkal fontosabb, hogy az oroszok beavatkozása módosította az erőviszonyokat Szíriában. A repüléstilalmi zónával megnehezítette az amerikaik dolgát az Iszlám Állam állásainak bombázását illetően. De az USA egyéb, Aszad-ellenes lépései elé is akadályokat gördített. Így most mindannyian az orosz haderő ellen vannak, ez most egy teljesen más helyzet, mint amivel eddig a különböző államoknak és érdekcsoportoknak szembe kellett nézniük Szíriában.
Ha ma kéne tanáccsal ellátnia az amerikai elnököt, mit mondana neki?
- Korábban Irán és Szaúd-Arábia között beszéltünk versengésről. Ami egyenlő volt azzal, hogy egyik oldal sem állt készen a kompromisszumra. A háború kimenetelét kettejük versengése határozta meg, és ezt a háborút mindketten meg akarták nyerni.Mostanra azonban Irán és Szaúd-Arábia számára egyaránt megváltozott a helyzet, a szaúdiaknak már nincs dolguk az irániakkal, sokkal inkább van Oroszországgal. Törökországra ugyanez érvényes, Ankara ugyebár máshogy vélekedik Aszadról mint Irán. Iránnal sem konfrontálódnak. Korábban a szíriai helyzet egyértelműen zsákutca volt. Egyszerű diplomáciai megoldás nem létezett. Mindenki a saját nótáját fújta és abból egy jottányit sem engedett. Oroszország változtatott a dinamikán. Obama elnök számára most derül ki, hogy van-e lehetőség az Egyesült Államok számára azt tenni, amit korábban nem tudott megtenni.
De a kérdés most az, mennyi változtatásra van mód per pillanat? A végjátékot Moszkva számára még mindig Aszad elnök jelenti.
- Világos, hogy Oroszország érdeke ebben a harcban nem más, mint maga Aszad. Moszkva nyilatkozatai Aszad mentésével vannak összefüggésben, ez Oroszország stratégiai érdeke. Ugyanakkor ki kell mondani, hogy ennek a harcnak a főszereplői cinikus indítékokkal rendelkeznek, ami a harcot illeti. Irán számára a Hezbollah támogatásáról van szó. A szaúdiak Iránt akarták térdre kényszeríteni Szíriában. És aki Szíriában győzedelmeskedik, az egyben öntudatosságot is nyer. De ahogy a Balkánon történt, úgy itt is haszna van a konfliktus végének. Európa számára a háború vége egyben a menekültválság végét is jelentené. Ez mindenképp haszon lenne a régió országai számára, mert egy tartós háború csak tovább destabilizálja a helyzetet.