rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Halott nő énekel


musica

Halott nő énekel

Együttműködésben a

Juan Diego Florez a világ egyik legkeresettebb tenorja, most azonban saját regiszterétől távol eső szerepben látható: a londoni Covent Gardenben lép fel Gluck Orfeusz é Euridikéjében. A szerepet Gluck egy akkoriban még szokásosnak mondható nagyon magas tenor hangra írta, a közelmúltban azonban már nők énekelték. Az előadás az 1774-es párizsi premieren bemutatott változat realisztikus újraértelmezése.

A történet szerint Orfeusz leszáll az alvilágba, hogy halott feleségét Euridikét visszahozza az élők világába.

- Ebben a produkcióban, és én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon okos értelmezés, Euridiké már a kezdet kezdetén halott, és halott is marad az opera végéig – mondta az Euronewsnak Juan Diego Florez. – Nem tér vissza. Minden, ami a kettő között történik, csak a fejemben történik.

A két rendező, John Fulljames és Hofesh Schechter, a színpadra állította a John Eliot Garnder által vezényelt zenekart, és fel-alá mozgatta a zenészeket egy lifttel.

- Abszolút természetesnek és alapvetőnek tűnt a színpadra állítani a zenekart – mondta Schechter. – A darab a zenéről szól, a zenészről, a muzsika erejéről, amely megnyitja az ajtókat, megnyitja a szíveket, megnyitja az utat az ember előtt – ezt használja eszközként Orfeuszt, ez az ő fegyvere.
Azután, mint a gyerekek, felfedeztük, hogy játszhatunk a zenekarral, egyszer fent, egyszer lent. Imádtuk ezeket a játékokat, a szintekkel, a különböző világokkal, a párhuzamos valóságokkal.

- A zenekar még soha nem állt mögöttem operában, soha – szögezte le Florez. – Teljesen máshogy érzékeljük a zenét így, hogy a hátunk mögül jön.

A kreatív többletnek azonban ára is van.

- Az ember nem látja a karmestert, így soha nincs vele teljes kontaktus – mondta Juan Diego Florez. – Néha ugyan szeretne valamit jelezni, valamit közölni, de nem tudja megtenni.

Az izraeli koreográfus Hofesh Shechter a kortárs táncban nagy névnek számít, de az opera világában most debütál.

- Amikor a saját társulatommal dolgozom, ha valami nem tetszik nekem, akkor egyszerűen kihagyom – mesélt tapasztalatairól Schechter. – Itt viszont az előadás szerkezete adott volt. Így elég nehéz volt néha megoldásokat találni, találni valami egyszerűt, valami őszintét és valódit olyan zenei részekhez, amelyeket néha nem tudtam teljesen átérezni.

Az előadás nagy sikert aratott a Covent Gardenben.

- Az emberek imádják – mondta Florez. – A végén olyan a közönség, mint egy rock-koncerten. Tudja, általában a zenekar, a karmester, a rendező nem kap ekkora ovációt. De itt mindig megőrülnek a végén, mert a produkcióban annyi szenvedély van – márpedig a szenvedély nagyon fontos, és itt nagyon jól működik.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

musica

Egy kis kerti muzsika - a barokk zene legendájával