HIRDETÉSAz idén beadott 85 ezer, és a 2016-os évre várt 130 ezer menedékkérelemből kiindulva az elkövetkező négy évben 6,5 milliárd eurójába kerülhet Ausztriának az ilyen igények elbírálása – adta hírül az osztrák Die Presse című napilap internetes kiadása. És ebben még nincs benne a családegyesítések költsége. A bécsi pénzügyminisztérium szerint ezek a becslések minden alapot nélkülöznek.
Szeptemberben csaknem nyolcezren folyamodtak menedékkérelemért Ausztriában. Az egész 2014-es évre elosztva az osztrák belügyminisztérium nagyjából 80 ezer kérelemmel számol. Ami az érintettek ellátását illeti, azok várható költségeiről egyelőre hivatalos számítás még nem látott napvilágot.
Az Ö1 osztrák közszolgálati televízió reggeli műsorában azonban – kormánykörökből származó információkra hivatkozva – szó esett egy titkos dokumentumról, amelyben a következő négyéves időintervallumban (2016 és 2019 között) összesen 12,3 milliárd euróra teszik a költségeket.
Flüchtlingsbetreuung: Kosten von 12,3 Milliarden Euro in nächsten vier Jahren erwartet: http://t.co/vn1oTLi967
— derStandard.at (@derStandardat) 2015. szeptember 30.
A bécsi kormány szeptember 11-i menekültügyi ülésén még félmilliárd eurós összköltségről volt szó: 420 millió eurós alapellátási- és 75 millió eurós integrációs kiadásokról. Ezzel szemben az ORF-csatorna által emlegetett „titkos dokumentum” állítólag 6,5 milliárd euróról szól, sőt mi több – a családegyesítéseket is beleszámítva – 12,3 milliárdról.
A minisztérium mindent tagad
Az osztrák pénzügyminisztérium szerdán arról tájékoztatta a sajtót, nincs tudomásuk arról, hogy létezne ilyen, a menekültválság kezelésének állítólagos költségbecsléseit tartalmazó dokumentum. „Mivel nem tudunk ilyen írásról, amiről most pletykák keringenek, így a benne foglalt állítólagos összegeket nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni” – áll a közleményükben. A szaktárca szóvivője hozzátette, amennyiben az általuk korábban közölt becslések nem felelnének meg a valóságnak és többletköltségek merülnének fel, azokról időben tájékoztatják majd a közvéleményt.
A felröppent hírek a szélsőjobb malmára hajtják a vizet
A bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ főtitkára, Herbert Kickl úgy fogalmazott, hogy „most bújt ki a szög a zsákból, alig több mint egy héttel a bécsi választások előtt, hatalmas lavinát gördítve az osztrákok vállára”.
A tömörülés, illetve elődpártja 1949 óta tagja a tartományi parlamentnek. A párt korábban liberális irányvonalat képviselt, majd a korábbi, 5 és 7 százalék közötti eredményét a nacionalista, bevándorlásellenes Jörg Haidernek sikerült „felnyomnia” 20 százalékra, 1997-ben. Néhány évvel később aztán 8 százalékra esett vissza a tartományban, azóta azonban az újabb választásokon mindig majdnem megduplázták az eredményt. 2003-ban 15,3 százalékot kaptak, most pedig már 31,5 százalékra mérik őket.
Felső-Ausztriában szeptember 27-én tartottak tartományi választásokat, ahol az FPÖ öt évvel ezelőtti eredményét megduplázta, 30 százalékot ért el az urnazárást követő előrejelzések szerint. A Heinz-Christian Strache vezette tömörülés sikere véget vet a 12 éve tartó nagykoalíciós kormányzásnak a tartományban. Az FPÖ ezzel második lett a 10 százalékot bukó, 36 százalék körül teljesítő konzervatív Néppárt mögött, ugyanakkor megelőzte a 6 százalékot vesztő, 18 százalékos támogatással bíró szociáldemokratákat.
A voksolás eredményét elnézve nem sok jóra számíthat az október 11-i bécsi választásokon az egész Ausztriát kormányzó szociáldemokrata-néppárti nagykoalíció. Ha a szociáldemokraták ott is folytatják lejtmenetüket, az FPÖ pedig tovább erősödik, az Werner Faymann szociáldemokrata kancellár további sorsát is meghatározhatja. Strache a polgármesteri széket célozta meg a fővárosban.