NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Miért engedi Törökország útra kelni a menekülteket?

Miért engedi Törökország útra kelni a menekülteket?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Euronews riportere, Bora Bayraktar a török partoknál járt, hogy kiderítse, a hatóságok miért nem gátolják meg a migránsok átkelését Görögországba

HIRDETÉS

Az Euronews riportere, Bora Bayraktar a török partoknál járt, hogy kiderítse, a hatóságok miért nem gátolják meg a migránsok átkelését Görögországba.

Népvándorlás Szíriából Behramkale vagy Assos egy kisváros Törökország nyugati szélén, az Égei-tenger partján. 2350 évvel ezelőtt itt tanított Arisztotelész. Az ókori város mágnesként vonzza a turistákat, akik szívesen fotózkodnak Pallasz Athéne templomának maradványai között fenn a dombtetőn, ahonnan pazar kilátás nyílik a görög Leszbosz szigetére. A tengerparton fekvő épületek többsége hotel és szálloda. A vendégek friss halvacsorájuk elfogyasztása közben gyönyörködnek a tengerbe nyugvó napkorong narancsvörös pompájában.

De néhány hónapja nagyot változott a tengerparti idill. Migránsok százai szállnak itt naponta vízre az embercsempészek kisebb-nagyobb hajóin, gumicsónakjain az Európai Uniót célba véve. A kockázatos tengeri út első állomása valamelyik görög sziget.

Utazás fényes nappal

Meglepő, de nem osonva, bujkálva készülnek az útra a menekültek. Tűző napsütésben, a déli órákban 12 csónak is indulásra készen feküdt a fövenyen amikor kollégánk lesétált a tengerpartra. A migránsok már az előző éjszakát ott töltötték. Senki nem zavarta meg nyugalmukat. Majd szinte egy időben, több pontról futottak ki a tengerre a déli órákban.

Miért nem állja útjukat Törökország?

A migránsok a közeli olíva-ültetvény fái közé húzódnak. Jelenlétük nem feltűnő. A helyiek tisztában vannak a helyzettel, de tartanak az embercsempészektől, így eszükbe sem jut szólni a a hatóságnak. A környéken – lévén gyéren lakott falvakról beszélünk – rendkívül alacsony a rendőri jelenlét. Akik itt teljesítenek szolgálatot, kisebb bűnesetek (lopások) vagy balesetek ügyében járnak el. Ankara nem küld ide különleges erőket, azokat a délkeleti országrészben, a PKK gerillái elleni harcra veti be. Az ottani helyzetet nagyobb biztonsági kockázatnak tartja.

A másik magyarázat a török jog útvesztőjében lelhető meg. Törökországban egy regisztrált menedékkérő mozgását nem korlátozzák, oda utazhat, ahová akar. A kormány – ha a novemberi választások után már nem csak átmeneti lesz – tervez ezen változtatást, de az ellenzői szerint az már az alapvető emberi jogok korlátozása lenne.

A menekülteket szállító csónakokat azért indítják egyszerre a csempészek, mert így a török parti őrség nem képes hajóival az összes nyomába eredni. Egy időben 30-40 is a görög szigetek felé tart. Amíg egy hajónyi migránst fedélzetére vesz, regisztrál, majd visszaszállít a partiőrség, addig a másik 39 lélekvesztő zavartalanul átér a görög vizekre.

A török tisztek tartanak attól – amire akadt példa -, hogy a feltartóztatott és túlterhelt csónak felborult. Így manapság már csak a mentésre fókuszálnak – szükség esetén.

Törökország nem veszi őrizetbe a migránsokat A másik gond, hogy aki elhatározza magát az útra, az soha nem adja fel. Hiába tartóztatják fel, majd veszik nyilvántartásba az illegális be(ki)vándorlót, személyi iratai híján személyazonossága nem állapítható meg egyértelműen.

Bár Törökország 2012 óta közel 5,5 milliárd dollárt költött a menekültekre, a válság ettől egy centit sem közeledett a megoldásához.

Miért Európa a céljuk?

A nyugatra özönlő menekültek száma drasztikusan növekedett a nyári hónapokban. Ennek alapvető oka, hogy az embercsempészek tarifája közel a tizedére esett. Míg korábban fejenként 10-12 ezer eurót taksált egy nyugat-európai út az emberkereskedőknél, addig mostanság 1250 dollárért vállalják a bűnözők, hogy az EU területére juttatnak valakit.

A másik ok a pletykák, a félrevezető híradások és nyilatkozatok, melyek hiú reményt keltenek a kilátástalan helyzetükbe belefáradt emberekben. Sokaknak nincs internet-elérésük, szóbeszédre hagyatkoznak. Amikor Bora Bayraktar kollégánk elmondta egyiküknek, hogy a hatóságok lezárták az erdinei határt, nos, sokkolta őt a hír!

Az Európai Unió ezidáig 417 millió dollár támogatást adott Törökországnak a menekültválság kezelésére. Ez elenyésző hányada csupán annak a közel hatmilliárd dollárnak, amit Törökország saját állítása szerint eddig költött a menekülttáborok kiépítésére és az Égei-tenger védelmére.

Pedig jelenleg Törökország a legnagyobb befogadója a menekülteknek, csak szíriai menekültből 1,8 millió él az országban, és rajtuk kívül van még félmillió iraki menekült is.

Most, hogy már naponta tízezrével érkeznek Törökországon át a menekültek az EU-ba, az unió legnagyobb országai – Németország, Franciaország és Olaszország komoly alkudozásba kezdett a színfalak mögött Törökországgal arról, hogy hogyan lehetne megfelelőbb körülményeket biztosítani a menekülteknek még Törökországban. A cél, hogy a menekültek ne induljanak tovább, hanem inkább maradjanak ott.

Diplomáciai források szerint Törökország egymilliárd eurónál nagyobb támogatást szeretne, mert a szíriai helyzet romlása alapján nem számítanak arra, hogy a menekültek egyhamar hazaindulhatnának.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Égei-tenger: itt kezdődik a menekültek kálváriája

Víz alá kerültek Antalya belső kerületei

A török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását