A Sziriza és az Új Demokrácia is lehet befutó. Bármelyik győz, koalíciós partnert kell keresnie.
HIRDETÉSIdén már harmadszor adják le voksukat a görögök.
Mint januárban, most is előrehozott választásokat tartanak.
A radikális baloldali Sziriza, amely akkor megnyerte a szavazók bizalmát azzal az ígérettel, hogy véget vet a megszorításoknak, be kellett adja a derekát egy újabb pénzügyi mentőcsomagért. A parlament ugyan megszavazta a hitelezők követelte reformprogramot, de a lakosság továbbra sem hiszi, hogy a takarákosság újabb köre az egyszerű embernek bármi jót is hozhat.
A görögök közül nagyon sokan szegényedtek el az elmúlt években. A munkanélküliségi ráta megközelíti a 27 százalékot, miközben az államkassza – a korábbi két nemzetközi mentőcsomag dacára – majdnem üres.
A több mint féléves tárgyalássorozatban kialkudott újabb 86 milliárd euró az államcsődtől mentette meg Athént.
A kormányfő, Alekszisz Ciprasz lemondott, miután augusztus közepén aláírta a megállapodást a nemzetközi hitelezőkkel. A Sziriza kemény magja kivált, és Népi Egység néven új pártot alapított.
A korábbi legnagyobb kormánypárt, a konzervatív Új Demokrácia népszerűsége azóta megugrott: 20 százalékkal nőtt, úgyhogy most fej-fej mellett a Szirizával.
Bármelyikük győz, mondják az elemzők, koalíciós partnerre lesz szüksége. Kérdés, hogy melyikük kivel hajlandó szövetkezni.
Azt a Sziriza elnöke kizárta, hogy az Új Demokráciával közösen alakítson kormányt. A korábban kormányzó konzervatív párt elnöke, Vangelisz Meimarakisz viszont bármiféle partnerségre nyitott, de azzal a feltétellel, hogy az, aki beszáll, együttműködik, nem pedig a saját feje után megy. Vagyis Alekszisz Ciprasz kizárva – vélik megfigyelők.
A Sziriza korábbi koalíciós partnere, a jobboldali Független Görögök a kutatóintézetek szerint most nem kerül be majd a parlamentbe. A tavaly felfutott bal-közép To Potamival viszont Alekszisz Ciprasz nem akar kormányozni.
Ahhoz, hogy a Sziriza egyedül kormányozhasson, a szavazatok legalább 38 százalékát be kellene söpörnie vasárnap.