rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Új korszak kezdődik Irán és a világ kapcsolataiban


Világ

Új korszak kezdődik Irán és a világ kapcsolataiban

Euronews: Kezdjük egy olyan témával, amely nagyon fontos, egyúttal komoly aggodalomra ad okot Iránban: ez pedig a környezetvédelem ügye. Iránban nincs elegendő ivóvíz, a helyzet válságos. Ugyanakkor más természeti erőforrásokat is a pusztulás fenyegeti. Ön a Környezetvédelmi Hatóság vezetője. Mit tesznek a természeti kincsek megóvásáért?

Maszumeh Ebtekar, az Iráni Iszlám Köztársaság alelnöke: – Amit mond, az teljesen korrekt. Rohani elnök kormányzata először is megváltoztatta azt a hozzáállást, ahogy az állami szervek, a hatóságok megközelítették ezt a kérdést, az ivóvíz kezelésének és felhasználásának kérdését. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a természet megkapja azt a vízmennyiséget, amelyre szüksége van. Ha már azelőtt is tekintettel lettek volna erre, akkor valószínűleg most nem volna válsághelyzet az Urmia tónál és az ország más vízgyűjtő területein. Tehát az új kormányzat egészen másként nyúlt ezekhez a problémákhoz, mint a korábbiak. A szakhatóságok terveket készítettek, és ezek alapján ésszerűbben gazdálkodhatunk a vízzel, figyelembe véve a vízhiány okozta társadalmi feszültségeket és a mezőgazdaság öntözési igényeit is.

Mennyire vannak tisztában az irániak a helyzet súlyosságával? A média szabadon beszélhet és írhat az ivóvízválságról? Az emberek elegendő információhoz juthatnak? Mit tesznek a szakemberek a helyszínen?

– Erről a témáról a legszélesebb körben beszélünk, ezért azt mondhatom, hogy az emberek tájékozottak. Beszámol a problémákról az állami média éppúgy, mint a független sajtó. A vitákban megszólalnak a szakemberek is. A dialógus jelentős része tudományos szinten zajlik. Szerencsére az egyetemek és a kutatási központok is behatóan foglalkoznak ezekkel a dolgokkal, ami szintén sokat segít. Sőt bizonyos esetekben még külföldi szakértők tanácsait is kikértük.

Beszéljünk most a politikáról. Ön egyike Irán legismertebb reformpárti politikusainak. Tudjuk, hogy miután Rohani elnök kormánya megkötötte a nukleáris megállapodást a nyugati hatalmakkal, égető szüksége van a törvényhozás támogatására. Ezért a februárban esedékes parlamenti választások rendkívül fontosak. Rohani hangsúlyozta, hogy az új parlamentnek nem egypártinak kell lennie, hanem sokszínűnek. Tekintve, hogy az úgynevezett Őrök Tanácsa felügyeli a választásokat, és ez az igen befolyásos testület részben vallási vezetőkből áll, ön szerint hogyan valósítható meg az elnök elképzelése?

– Az elnök sokszor elismételte, hogy a kormány elkötelezett a szabad választások mellett. Az az egészséges, ha mindenki részt vehet a választásokon, minden olyan párt és mozgalom, amely elfogadja Irán alkotmányát, és tenni akar az ország jövőjéért. Ebben pedig sok testületnek megvan a felelőssége: a kormánynak, a belügyminisztériumnak, a tartományi kormányzóknak, a választási bizottságoknak. Természetesen vannak nehézségek. Mint bármely másik országban, nálunk is vannak véleménykülönbségek, de a kormány tiszteletben tartja ezeket az egymástól eltérő álláspontokat. Mi ebben lehetőséget látunk, hiszen ezek a viták mind a törvények és egyéb szabályok adta keretek között zajlanak. Végső soron mindenben a törvénynek, a jognak kell kimondania az utolsó szót. Az elnökünk maga is jogász. Ez a mi álláspontunk, a kormány álláspontja. Bízunk abban, hogy tisztességes választások lesznek Iránban, ha Allah is úgy akarja.

Ebtekar asszony, ön az első nő Iránban, aki ilyen magasra jutott a politikai döntéshozók hierarchiájában. Az alelnöki tisztségig jutott. Ugyanakkor az iszlám forradalom óta eltelt 37 évben az iráni nők alig-alig kerültek vezető pozícióba. Vajon miért? Számíthatunk arra, hogy ezentúl több nő jut szóhoz a politikában, több nő vehet részt a fontos döntések meghozatalában?

– Máris számos területen értünk el jelentős előrelépést, ami a nők helyzetét és szerepvállalását illeti az elmúlt 37 esztendőben. Például az oktatásügyben. Figyelemre méltó az iráni nők jelenléte a felsőoktatás legkülönfélébb színterein. Ha a nők politikai részvételéről beszélünk, azt mondhatom, voltak előrelépések és visszalépések is, hasonlóan bármely más országhoz. Most, a forradalom utáni tizenegyedik kormány különösen nagy figyelmet szentel a nőknek, a nők részvételének. Rohani elnök adminisztrációjában három női alelnök is van. Egyikük az igazságszolgáltatást felügyeli, a másik kifejezetten a nők helyzetével foglalkozik. Én vagyok a harmadik, az én szakterületem a környezetvédelem. Más tárcáknál is dolgoznak nők miniszterhelyettesként, főigazgatóként. Nálunk, a Környezetvédelmi Hatóságnál, a helyetteseim közül ketten is nők, és sok nő van a vezető tisztviselők között is. Mindemellett a nők sikeresek a helyi politikában, vidéken, sokukat beválasztották a helyi tanácsokba is.

1979-ben a radikális diákok közé tartozott, azok közé, akik túszokat ejtettek az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén. Most, hogy Amerika és Irán újra a tárgyalások útjára lépett, és rendezi kapcsolatait, milyen érzései vannak? Gondolja, hogy minőségi javulás állhat be a két ország kapcsolataiban már a közeljövőben?

– Ami akkor, 1979-ben történt, elsősorban annak a következménye volt, hogy az Egyesült Államok hosszú időn át beavatkozott Irán belügyeibe. A diákok attól tartottak, hogy megismétlődik az 1953-as puccs, amikor megdöntötték Mohammed Mosszadek népszerű kormányát. Féltek, hogy a történelem megismétli önmagát. Valószínűleg ezért szánták el magukat erre az akcióra, a túszejtésre, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos hatalomátvételt. Most új korszak kezdődik Irán és a világ kapcsolataiban. Bízunk abban, hogy képesek leszünk ésszerű és tisztességes kapcsolatokat teremteni a földkerekség minden országával. Ha Allah is úgy akarja, megjavíthatjuk kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal, és Irán pozitív szerepet vállalhat az egész közel-keleti régióban is.

ALL VIEWS

További hírek erről