rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A görög előrehozott választásokok: minden, amit tudni érdemes


világ

A görög előrehozott választásokok: minden, amit tudni érdemes

Az Euronews görög munkatársai egy könnyen áttekinthető összegzést állítottak össze az előrehozott görög parlamenti választások hátteréről.

Mikor van a görög előrehozott parlamenti választás?

Szeptember 20-án vasárnap. A szavazófülkéket reggel 7 órakor nyitják, és este 7 órakor zárják.

Mi a jelentősége?

Íme egy kis háttér ahhoz, hogy mi is történt Görögországban a legutóbbi, januári választások óta.

Miután decemberben nem sikerült államfőt választani Görögországban, Antonisz Szamarasz koalíciós kormányának előrehozott választásokat kellett kiírnia januárra.

Az újonnan megválasztott miniszterelnök, Alekszis Ciprasz és a pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz úgy döntött, teljesen más tárgyalási stratégiát folytat a görög mentőcsomaggal kapcsolatban, mint az előző kormány. Nem szándékoztak bevezetni azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket a pénzügyi mentőcsomag feltételeként a nemzetközi hitelezők elvártak volna.

Február 20-án megszületett egy elvi megállapodás, de ezt követően a tárgyalások megrekedtek. Eközben egyre többször felmerült egy lehetséges GREXIT-ről szóló forgatókönyv is. Görögország nem fizette vissza a tartozását az IMF-nek júniusban, és mivel a tárgyalások drámai fordulatot vettek, Ciprasz népszavazást írt ki július 5-re a görög pénzügyi mentőcsomagról. Arra kérte a görögöket, hogy szavazzanak a megszorítások ellen. Ezzel sikerült maga ellen fordítani európai tárgyalópartnereit.

A görögök ebben a helyzetben tömegesen elkezdték kivenni a pénzüket a bankokból. A helyzet kezelésére a kormány korlátozó intézkedéseket vezetett be, az emberek maximum 60 eurót vehettek föl naponta.

A népszavazást többféleképpen értelmezték Görögországon belül és külföldön egyaránt, mert nem volt egyértelmű az emberek számára, hogy a különböző szavazatokkal igent vagy nemet mondanak-e az euróra. Bár a helyi sajtó az igenre való voksolást támogatta, a görögök mintegy 62%-a mégis a nemre szavazott, vagyis nem támogatták a hitelezőkkel való megállapodást. Ezt követően lemondott pártja, az Új Demokrácia vezetéséről Antonisz Szamarasz ellenzéki vezető. Varufakisz úgy gondolta, hogy a referendum felhatalmazást ad arra, hogy visszautasítsa a hitelezők megállapodás javaslatát. Ciprasz azonban nem értett vele egyet. A pénzügyminiszter másnap lemondott. Őt követte a poszton Euklid Cakalotosz, aki továbbvitte a tárgyalásokat.

Cakalotoszt örömmel fogadták a tárgyalópartnerek, és elkezdett körvonalazódni az egyezség. Végül egy 17 órán át tartó kimerítő tárgyalás után az eurózóna tagországai megegyeztek az Athénnak szánt 86 milliárd eurós újabb uniós mentőcsomagról, amelynek feltételeként megszorító intézkedéseket és strukturális reformokat várnak el Görögországtól.

Az egyezmény aláírása felfordulást okozott a Sziriza párton belül. Többen a pártvezető Ciprasz ellen fordultak. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy választásra kényszerült egy olyan helyzetben, amikor az ország minden korábbinál közelebb jutott a fenyegető GREXIT esetleges bekövetkeztéhez. Végül Alekszis Ciprasz augusztus 20-án lemondott posztjáról.

Mi a választás menete?

A szavazás kötelező minden 18 és 70 éve közti görög állampolgár számára, bár arról nincs adat, hogy valaha is megbüntettek volna bárkit is azért, mert nem ment el szavani.

A görög parlamentben 300 hely van, ebből 250-et szétosztanak arányosan a szavazatok alapján. A parlamentbe jutási küszöb 3%. A legtöbb szavazatot kapott párt 50 plusz helyet kap. A parlamenti többséget az a párt nyeri el, amely a szavazatok 50%-át plusz egy főt, azaz legkevesebb 151 voksot tudhat magáénak a 300-ból.

Kik a választás főszereplői?

Íme a legfontosabbak az indulók közül:

A radikális baloldali Sziriza, Alexisz Ciprasz a vezetője

A jobbközép Új Demokrácia (ND), Vangelisz Meimarakisz a vezetője

Népi Egység (LAE), Panajotisz Lafazanisz volt energiaügyi miniszter a vezetője

A szélsőjobboldali Arany Hajnal párt, Nikolaos Michaloliakos a vezetője

A centrista To Potami (A folyó), Sztavrosz Teodorakisz a vezetője

A Pánhellén Szocialista Mozgalom és a Demokratikus Baloldal koalícióra lép egymással Demokratikus Koalíció néven Fofi Gennimata vezetésével.

Mi a kampány fő témája?

Egy válság sújtotta országban a fő választási téma egyértelműen a gazdaság. Íme néhány gondolat a különböző indulók kampányából:

Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője

Nincs más választásunk, mint teljesíteni a július 12-i megállapodást, és minden abban foglalt előírást. Nincs alternatíva. Olyan intézkedéseket kell találnunk, amelyek megkönnyítik a megszorításokat, és bármely negatív következményt, mert két pozitív értékelés után – remélhetőleg ez év végéig – megkezdjük a tárgyalásokat az adósságcsökkentésről. Tiszta többséget szeretnénk, nem működünk együtt pártokkal Görögország bűnös múltjából.

Vangelisz Meimarakisz, az Új Demokrácia (ND) vezetője

A reformok mellett vagyunk, és ilyen értelemben a referandumot is támogatjuk. Ciprasz elveszítette a hitelességét, mert pontosan az ellenkezőjét tette annak, amit ígért januárban. Hét hónapot elvesztegetett, azt tettetve, hogy tárgyal, és elvesztegette mindazt, amit az előző kormány elért. Úgy látjuk, egyetlen párt sem ér el egyértelmű többséget. Mi hajlandók vagyunk az együttműködésre azért, hogy minél hamarabb reformok léphessenek életbe, és lábra állítsuk újra az országot.

Nikolaos Michaloliakos, az Arany Hajnal párt vezetője

Minden politikus bűnöző, és börtönbe kell zárni. Mi vagyunk az igazi görög politikai erő, és a görög szavazók gondolatait mi közvetítjük. Az ősi görögöktől származunk, így nem tudjuk elfogadni a menekültek jelenlétét Görögországban. Ellenzünk bármiféle megegyezést Görögország hitelezőivel, mert uzsorásoknak tekintjük őket.

Sztavrosz Teodorakisz, a centrista To Potami (A Folyó) nevű párt vezetője

Reformpártiak vagyunk, és a korrupció ellen küzdünk. A korrupció juttatta ide Görögországot. A liberális gazdaságnak kellene az ország pénzügyi politikájának alapját adni, miközben nem feledkezünk meg azokról sem, akiket a leginkább sújtott a válság. Nincs egyértelmű politikai irányvonalunk, legyen az bal vagy jobboldali, képesek vagyunk támogatni bármely kormányt, amely vállalja, hogy megváltoztatja az országban lévő jelenlegi felfordulást.

Mi a választás várható kimenetele?

A legutóbbi közvéleménykutatók szoros versenyt jósolnak, bár az utóbbi időben ezek a cégek elveszítették hitelüket a görögök előtt. Az előrejelzések szerint a Sziriza némi előnyt szerez majd az Új Demokrácia párt előtt. A legtöbben úgy vélik, hogy egyetlen párt sem fog elsöprő többséget szerezni, emiatt kormánykoalíciót kell majd alakítani. Egyelőre azonban korai lenne megjósolni, hogy ki kivel lenne hajlandó összefogni. Jelenleg nem kizárható egy olyan forgatókönyv sem, amelyben a két nagy párt, a Sziriza és az Új Demokrácia koalícióra lépne egymással. Ha a vasárnapi parlamenti választások után nem sikerül kormányt alakítani, elhúzódó bizonytalanság alakulhat ki Görögországban.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

világ

Az ENSZ főtitkárát sokkolta a rendőrök fellépése Röszkénél