Jobb élet reményében érkező gazdasági bevándorlók vagy politikai menekültek? A világ polarizálódik, így a tömött, végeláthatatlan sorokban Európába
HIRDETÉSJobb élet reményében érkező gazdasági bevándorlók vagy politikai menekültek?
A világ polarizálódik, így a tömött, végeláthatatlan sorokban Európába özönlő migránsok megítélése is megosztja az embereket, de még a kontinens vezető politikusait is.
Melyek a leggyakoribb vélemények?
A migránsok túlnyomó többsége gazdasági bevándorló és nem menekült
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor meggyőződését egyre többen osztják, például a szlovák kormányfő, Robert Fico is.
Az Amnesty International adatai szerint idén 244 ezer menekült érkezett az Égei-tengeren át a görög szigetekre, majd tovább a kontinensre. 90 százalékuk Szíriából Afganisztánból és Irakból, olyan országokból indul el, ahol háborús állapotok uralkodnak.
Az Amnesty statisztikája nem tünteti fel a Koszovóból vagy Albániából Nyugat-Európába vándorlókat.
A szervezet szóvivője, Iverna McGowan úgy fogalmazott: – Eddig semmilyen cáfolhatatlan bizonyíték sem támasztja alá azt, hogy tömeges gazdasági bevándorlással állunk szemben. Ez egy menekültválság. Munkatársaink sokukkal beszéltek, és csak háború elől menekülő emberi tragédiákról hallottak – tette hozzá. Vannak köztük gazdasági bevándorlók? Biztosan. De a lényegen, a jelenség megítélésén ez nem változtat!
Az Európában felbukkanó migránsok mindegyike azt állítja, hogy szíriai
A brit szélsőjobboldali párt, a UKIP arca, Nigel Farage a Channel 4 News-nak nyilatkozta: “bizonyítékaink vannak arra, hogy az emberek útközben a Földközi-tengerbe dobják irataikat, majd azt állítják, Szíriából jönnek”.
McGowen válasza: – Ezt a kérdést a bevándorlási hatóságok vizsgálatai minden egyes esetben tisztázni fogják.
A Frontex, az Európa határainak védelmét koordináló szervezet vezetője Farage véleményét erősíti. Fabrice Leggeri úgy fogalmazott: – A hamis szíriai útlevelek készítése külön üzletág, Törökországban.
A brit The Guardian cikke is ezt a véleményt erősíti
A Frontex nem közölt pontos adatokat, de tény, a legtöbb európai országból jelezték, hogy találkoztak hamis szíriai útlevelekkel. A jelenség tehát valós, de nem ismert annak mértéke.
Az Iszlám Állam a migránsok között csempészi be a terroristákat Európába
A spanyol belügyminiszter, Jorge Fernandez Diaz ragaszkodna a migránsok sokkal szigorúbb ellenőrzéséhez.
Az ABC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: – Az Európába érkezők túlnyomó többsége a háborúk és a nyomor elől menekül, de nem feledkezhetünk meg a magát Iszlám Államnak nevező szervezet barbár szíriai tetteiről sem. Ezek a terroristák már bizonyították, hogy bármire képesek. Ki meri garantálni, hogy a menekült-lavina nem sodor be közülük bármennyit Európába?
A The Daily Express még a számukat is bekalibrálja. A brit napilap 4000 dzsihadistáról ír, akika migránsokat Trójai falónak használták.
De Charlie Winter a Quilliam Alapítványt vezető dzsihadizmust kutató és ismerő szakember szerint az Iszlám Állam más prioritások mentén működik.
HIRDETÉSA már fentebb többször idézett Iverna McGowan is amondó: – Ezek az emberek pont az Iszlám Állam és az Aszad-rezsim elől menekülnek.
Az előző évtizedek legsúlyosabb merénylete, a januári Charlie Hebdo szerkeszrősége elleni párizsi támadás (Kouachi testvérpár), vagy a szomszédos kóserbolt beli túszejtés (Amedy Coulibaly) azt bizonyítja, a terroristák már második generációs bevándorlók – azaz Európában születtek. Igaz, élő kapcsolatuk volt külföldi szélsőséges iszlám szervezetekkel, tőlük kapták a fegyvereket, a támogatást.
A legtöbb menedékkérő a szociális juttatások miatt választja Európát
A szerb miniszterelnök, Alekszandar Vucic szerint ez a faktor komoly húzóerő a migránsok számára.
Egy egyedülálló felnőtt menedékkérőt Németországban 88,5, Svédországban 56,5, Nagy-Britanniában 42,5 euró illeti meg. Magyarországon 3,75 eurónak megfelelő összeg.
HIRDETÉSBefolyásolja ez a célirányt?
2015 januárja óta talán nem perdöntő (az azóta felpörgött bevándorlás miatt), de ekkori a legfrissebb Eurostat-adat a beadott menekültkérelmekről. Németországban 73120, Magyarországon 32810, míg Nagy-Britanniában csupán 7330 kérelem érkezett.
Minél több menekültet fogadunk be, annál többen jönnek majd
Amikor az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok vegyenek át összesen 40 ezer menekültet a legfőbb fogadó országokból, Olaszországból és Görögországból, a brit kormányfő, David Cameron azzal utasította el a javaslatot, hogy egy ilyen gesztus bátorítaná azokat, akik szintén Európában vágynak, éppcsak még nem indultak el.
De az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint ez nem így működik. A Földközi-tengeri mentőprogrammal kapcsolatban is ez merült fel, de az élet rácáfolt.
HIRDETÉS“Ez egy meglehetősen régi érvelés, nem igaz? – mondja a jogvédő szervezet egyik munkatársa, Iverna McGowan. “Ha emlékszik, ugyanezt mondták az olasz tengeri misszióra, a Mare Nostrumra.
A kritikusai szerint nem kellene ilyen erőbedobással menteni az embereket, mert akkor felbátorodnak, és még többen kockáztatják az utat. Ha szembesülnek azzal, hogy odaveszhetnek, akkor majd kétszer is meggondolják. Aztán amikor a Mare Nostrum megszűnt tavaly ősszel, azt láttuk, hogy az ellenkezője történik: még sokkal többen kelnek útra. Maga szerint ez mit jelent?
Mit gondol, mi lehet az, ami befolyásolja a tétovázók döntését, maradnak-e vagy elindulnak? Megmondom én magának: ami útnak indítja ezeket az embereket, az a háború, a végeérhetetlen fegyveres konfliktusok és a nyomukban járó szegénység és kiszolgáltatottság. Hát ez a helyzet valójában.”
A masszív olasz mentőprogram, a Mare Nostrum helyét az uniós misszió, a Triton vette át harmad akkora költségvetéssel és sokkal szűkebb mandátummal 2014 november elsején. Annak ellenére, hogy a Triton jóval kevesebb emberen tudott segíteni, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint az idei első félévben több mint háromszor annyian keltek át Afrika felől a Földközi-tengeren, mint tavaly ilyenkor.
Aztán áprilisban, alig több, mint egy hét különbséggel elsüllyedt két embercsempész-hajó. Az egyiken körülbelül négyszáz, a másikon hétszáznál is több ember halt meg. Ez volt az a pont, amikor az Európai Bizottság kénytelen volt szembesülni azzal, hogy valamit tennie kell. A válságtanácskozás eredménye az lett, hogy a Triton költségvetését azonnali hatállyal megháromszorozták, és elkezdték kidolgozni azt a szisztémát, amely szerint az Unió belső államai is kivehetik részüket a menekülők elhelyezéséből és ellátásából. Utóbbin még mindig vitatkoznak, miközben nyár eleje óta több százezren érték el Európát Görögország felől.
Mostanra úgy néz ki, megtört a jég: a hét elején Brüsszelben döntés született összesen 160 ezer menekült elosztásáról, csak hát idén már túl vagyunk a félmilliomodik illegális bevándorlón is.
Magyarország: a menekültek betegségeket terjesztenek
HIRDETÉSA menekültválság az elmúlt hetekben Magyarországot érintette legsúlyosabban az Európai Unióban. Ami az első negyedévet illeti, Magyarországon 33 ezer menedékkérelmet nyújtottak be. Ezzel Budapest az Eurostat listáján a második helyre került.
A héten olyan képek jelentek meg a világsajtóba, amelyeken magyar rendőrök szájmaszkot viselnek a menekültek között. Az az operatőr, aki elgáncsolt egy férfit, majd megrugott gyerekeket, szintén maszkban dolgozott.
Gregory Hartl, az Egészségügyi Világszervezet szóvivője az Euronews-nak azt mondta, hogy habár a köztudatban az él, hogy a menekülthullámmal fertőző betegségek érkeznek Európába, ennek szükségszerűségét nem bizonyítja semmi. A fertőző betegségek terjedése leginkább a szegényes életkörülményekkel függ össze. A menekültek elsősorban azoknak a fertőzéseknek vannak kitéve, amelyeknek a szegénységben élő európaiak is. Ennek semmi köze a migrációhoz.
“Annak a valószínűsége, hogy a menekültekkel belekrül Európába az Ebola vagy a légzőszervekre veszélyes koronavírus, a MERS, kimondottan csekély. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeket főleg turisták, egészségügyi dolgozók vagy üzletemberek hordják át egyik országból a másikba.”