A magyarokat a civilek összefogása teszi nagy nemzetté
HIRDETÉSA világsajtóban méltatlanul alulreprezentált, hogy Magyarországon a civilek a kezdetektől hatalmas erőbedobással segítik a menekültek ellátását. A hazánkon keresztül Nyugat-Európába tartó menekültek és szakemberek is egybehangzóan állítják, hogy az önkéntesek folyamatos segítsége nélkül sokkal nehezebb helyzetben lennének a balkáni szárazföldi útvonalakon érkezett emberek ezrei.
A hatóságokhoz és a professzionálisan működő segélyszervezetekhez képest a civilek sokkal gyorsabban mozdultak meg, gyakorlatilag azonnal reagáltak a menekülthullám hirtelen növekedésére. Amíg észrevétlenül mentek keresztül ezrek Magyarországon, addig az átlagembereknek nem tűnt fel a menekültek folyamatos mozgása, rendszerint embercsempészek közreműködésével.
A regisztrációs eljárás tempója azonban nem tudott lépést tartani a menekültek egyre növekvő tömegével. Nagyvárosainkban és a határ mentén feltűnővé váltak a szabad ég alatt vagy aluljárókban éjszakázó menekültek több száz fősre duzzadó csoportjai.
A nyugati országokba tartó menekültek féltek vagy nem akartak bemenni a már amúgy is túlzsúfolt menekülttáborokba, több napra vagy hetekre akadtak el közülük sokan tranzitzónákban, parkokban, valamint Röszkénél a határ közelében lévő kukoricafölden.
Az önkéntesek szerveződése az internetes közösségi felületen nemcsak spontánnak bizonyult, de pillanatok alatt hatékony rendszerré vált. Eleinte a segítők ikonikus figurájaként számon tartott, “Baba” becenéven emlegetett férfit személyesen keresték meg az új aktivisták a Keletinél. Arra a kérdésre, ha valaki megkérdezte, hogy mit segíthet, legendás a férfi válasza: “Állj be, és csináld!” Aki komolyan akart segíteni, megértette, hogy szavak helyett tettekre és adományokra van szükség a hajléktalanságban rekedt menekültek helyzetének enyhítésére.
Többeket láttunk a külföldi híradásokban nyilatkozni a menekültek közül, akiknek sikerült tovább menniük Magyarországról, és megérkeztek Ausztriába vagy Németországba. Egybehangzóan állították, hogy heteken, olykor hónapokon át tartó útjuk során Magyarországon töltötték a legnehezebb napokat. A világsajtóban megjelent nyilatkozataikban mégis szerepelt mindig egy kiegészítés részükről. Hálás köszönetet fejeztek ki a menekülteket segítő magyar civileknek, akik egy napra sem hagyták magukra a vándorló embereket. Vizet, élelmet, ruhát, gyerekkocsit, tisztálkodószereket, takarókat adtak a röszkei kukoricaföldnél, a Keleti előtti téren, a Nyugatinál, Szegeden vagy a többi vidéki városban, velük voltak az országúti hosszú gyaloglások közben, az elakadt vonatoknál, illetve az osztrák határ közelében.
Önkéntesek segítsége nélkül nehéz lett volna a menekültek helyzete tőlünk nyugatra is. A mindenhol megmutatkozó szívélyes segítség miatt érezheti magát embernek, aki kénytelen volt elhagyni szülőföldjét a háború vagy az üldöztetés miatt.
A bécsi Westbanhofon vízzel, szendvicsekkel, üdvözlő transzparensekkel, praktikus információkkal fogadták az önkéntesek az elakadt vasúti közlekedés után ismét megérkező vonatokat.
Az osztrák civilek segítőkészségének csúcspontja volt, amikor a spontán szerveződő több száz önkéntes autós elhatározta, hogy saját autóikkal veszik fel az országutakon, autópályákon gyalogló menekülteket.
Az önkéntesek ösztönösen is a több gyerekkel vagy kisbabákkal menekülő családokat segítették először, mások szerint viszont válogattak az autók tulajdonosai, hogy a menekültek közül kiket vigyenek el. A számok mindenképp a segítségnyújtást jelzik: az osztrák autósok konvojának facebookos csoportjához ezrek csatlakoztak, és a meghirdetett akciónapon több száz autós valóban el is indult Magyarország felé.
Németországban a hatóságok a tartományok gazdasági ereje, adóbevételei és népessége alapján rangsorolják, hogy milyen arányban oszthatók el a befogadásra váró menekültek. A folyamat idején viszont elengedhetetlen ott is az önkéntesek segítsége.
Túl az érkezők vízzel, élelmiszerrel, takarókkal való ellátásán a civilek az orvosi és lelki segítségnyújtásban is részt vesznek.
A német orvosok közül akadt, aki a nyári szabadsága idején csatlakozott az aktivistákhoz, mások a munkaidejükön felül, és sok német orvos kapott a munkáltatójától munkaidő kedvezményt, hogy részt vehessen az ellátásban.
A lelki segítségnyújtás Németországban rendkívül fontos, hiszen az út vége felé foszlanak szerte az egyre gyengülő remények, az átélt traumák és a kimerültség hatására. A menekültek elleni szélsőséges akciók és megnyilvánulások feldolgozását is segítik önkéntes pszichológusok.
A menekültek útjuk során az Európai Unió minden országában egyszerre tapasztalják az ellenszenvet, a hatóságok lassúságát, amit mindenhol az önkéntesek segítő kezei ellensúlyoznak. Az uniós országokban élők közül is sokan érzik úgy, hogy saját nemzetük méltóságát adja vissza a nehéz időkben, és a gyűlölködés közepette, hogy a civilek a mindennapokban erejükön felül képesek segíteni. Magyarországon is sokan érzik, hogy a civilek teszik nagy nemzetté a magyarokat akkor, amikor a világsajtó az idehaza tomboló idegengyűlölettől hangos.