A görög válságtól a menekültügyig, a biztonsági kérdésektől Nagy-Britannia lehetséges távozásáig terjednek azok a problémák, amelyekkel az Európai
HIRDETÉSA görög válságtól a menekültügyig, a biztonsági kérdésektől Nagy-Britannia lehetséges távozásáig terjednek azok a problémák, amelyekkel az Európai Bizottság jelenleg küzd.
Sokak szerint az unió történelmében nem volt még ilyen nehéz időszak.
Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ezekről a problémákról is beszél és kifejti politikai programját a következő évre az Európai Parlamentben.
“Nem vagyunk jó állapotban. Nincs elég Európa és nincs elég unió az Európai Unióban. Ennek változnia kell” – mondta beszédében Juncker. Az Európai Bizottság elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy európaiként szinte mindannyian valamilyen fajta migrációból származunk.
A jelenlegi helyzetről így fogalmazott: legyünk őszinték és egyértelműek: amíg háború van Szíriában és terror Líbiában a menekültválságnak nem lesz vége.
A tengerről kimentett emberekről azt mondta: 122 ezer életet sikerült megmenteni, de hozzátette, hogy “egy elvesztett élet pontosan eggyel több a kelleténél.
Juncker azt is kiemelte, hogy amikor a menekültek befogadásáról döntünk, nem számíthat a vallásuk.
“Nincs vallás, nincs hit, nincs filozófia, amikor menekültekről van szó” – fogalmazott.
Az elnök szerint “a menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések”, és “aki az Iszlám Állam elől menekül, az minden áron el akar jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket”.
Ahelyett, hogy tiltakozunk az illegális bevándorlás ellen, legális utakat kell teremtsünk az Európába jutáshoz.
Arról is beszélt, hogy az Uniónak nem szabad Olaszországot, Görögországot és Magyarországot magára hagyni, hogy egyedül birkózzon meg a migránsválsággal. 160 000 embert át kell vállalnunk tőlük. És ez kötelező kell, hogy legyen.
Ennek részeként Magyarországról 54 ezer migránst vinnének el más országba.
Juncker hangsúlyozta, hogy elnöksége alattbiztosan nem szűnik meg a schengeni övezet.