NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Menekültválság: A politikusoktól már kevés a könnyes szemmel adott interjú, valós megoldások kellenek

Menekültválság: A politikusoktól már kevés a könnyes szemmel adott interjú, valós megoldások kellenek
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Miközben az európai vezetők keresik, de nem találják a menekültválság kezelésének megoldását, a második világháború óta nem látott humanitárius

HIRDETÉS

Miközben az európai vezetők keresik, de nem találják a menekültválság kezelésének megoldását, a második világháború óta nem látott humanitárius katasztrófa nap, mint nap újabb tragédiákhoz vezet. A vízbe fúlt szír kisfiú szívszorító drámája egy újabb sokkoló tény.

Az Euronews vendége Metin Corabatir, egy ankarai székhelyű menekültügyi és migrációs szervezet vezetője. Köszöntöm!

- Jó napot kívánok!

- Aylan Kurdi élettelen testét a bodrumi tengerpartra sodorta ki a víz. A felvételek bejárták a világot, komoly érzelmi sokkot és felháborodást kiváltva. Mindezek után, Ön szerint a hatóságok tesznek bármilyen intézkedést?

- Nagyon remélem, hogy így lesz! Ez a szívszaggató tragédia arra kell ösztönözze a politikai döntéshozókat, hogy a zárt ajtók mögötti parttalan viták után végre sürgősen kidolgozzák a tartós megoldást a problémára. Először is komolyan kell venni a menekültek emberi jogait, és szoros nemzetközi együttműködést kialakítani a kérdésben.

- Ön 20 éven át az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője volt, így e terület szakértőjének számít. Mit kellene tennie Európának és a világ többi részének? Mi lehet a helyes, mindenki számára megfelelő megoldás?

- A szíriai polgárháború évek óta hatalmas súlyt rak a szomszédos országok vállára. Törökország, Libanon, Jordánia milliókat fogadott be. Törökország a 4 millió szíriai menekült felét, 2 millió embert látott vendégül hosszú időn át átmenetinek épített táborokban. Ez komolyan megterheli az adott országok gazdaságát, társadalmi és politikai feszültségeket szült. Ezt a helyzetet még a legnagyobb és leggazdagabb országok sem lennének képesek megfelelően kezelni. Vegyük például az Egyesült Királyságot, ahol májusi adatok szerint 216 szíriai menekült kapott menedékjogot idén. Persze a számok becsapósak! Az ENSZ tavalyi ide vonatkozó jelentése Európa-szerte 890 ezer beadott kérelmet említ. Ez a második legmagasabb szám 1990 óta.
A helyzet kellően komoly ahhoz, hogy a nemzetközi közösség és az érdekeltek végre egy nyelvet beszéljenek, és megtalálják végre a közös diplomáciai megoldást.
A szomszédos államok közül messze Törökország vállalja a legtöbbet, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni a megoldások keresése során.

- Mivel a menekültek száma egyre nő és az európai közvéleményt is jelentősen befolyásolják az olyan tragédiák, mint a szír kisfiúé – mit gondol, az Európai Unió végre rászánja magát, hogy határozott lépéseket tegyen a szíriai polgárháború lezárása érdekében?

- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már több ízben is ülésezett a megoldás kidolgozása érdekében. Nem mondom, hogy az eddigi határozatok teljesen haszontalanok, feleslegesek voltak, de tény, hogy a szíriai helyzet messze van a békéstől.
Ez a tragédia, az egész menekültválság szembesít minket a háttérben zajló politikai folyamatok sikertelenségével. Sajnos a Nyugat, az ENSZ, Oroszország, Kína együtt sem lelt kiutat. Lehet, hogy nem is akar találni…
A kisfiú torokszorító tragédiája után a politikusoknak végre érdemben kell dönteniük, lépniük – nem lesz elég a kamerák előtt elfúló hangon, párás tekintettel nyilatkozni.
A probléma mélyére ásva humanitárius és emberi jogi kérdéseket szükséges elvi és gyakorlati síkon is helyretenni.

- Mertin Corabatir, köszönjük a beszélgetést!

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Migrációs paktum: Orbán mellett Tusk is tiltakozik, de a belügyi biztos szerint végre fogják hajtani

Egyre több fiatal afrikai illegális bevándorló érkezik a Kanári-szigetekre

Az emberiség elárulásának nevezte Izrael háborúját az ENSZ humanitárius főnöke