NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Johannes Hahn: közös európai válasz kell a menekültválságra

Johannes Hahn: közös európai válasz kell a menekültválságra
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egyre több menekült érkezik a Nyugat-Balkánon keresztül Európába, és a tranzitországok nem tudnak egyedül megbirkózni ezzel a problémával. Az

HIRDETÉS

Egyre több menekült érkezik a Nyugat-Balkánon keresztül Európába, és a tranzitországok nem tudnak egyedül megbirkózni ezzel a problémával. Az Euronews erről beszélget Johannes Hahnnal, az Európai Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosával. Ő is részt vett Bécsben a Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón.

- Hogyan fog meggyőzni néhány európai uniós tagállamot, például Dániát, Magyarországot vagy az Egyesült Királyságot, hogy vegyenek részt jobban a válság megoldásában, hogy közös európai választ találjanak?

- A legutóbbi fejlemények, például az a tragédia, amikor 71 ember meghalt egy teherautóban Ausztriában vagy a Földközi tengerben megfulladtak esete a közvéleményt is ráébresztette arra, hogy összehangoltan és közösen kell cselekednünk. Úgy vélem, hogy ez – tetszik vagy sem – meggyőzte a politikusokat is. Itt a bécsi Balkán-csúcson is ezt lehetett érzékelni a felszólalásokban. Arról beszélt az összes politikus, hogy csak az a jó megoldás, hogyha európai válasz születik ezügyben.

- A bécsi Nyugat-Balkán-csúcs résztvevői felismerték, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a nyugat-balkáni migrációs útra. Mit jelenthet ez konkrétan?

- Először is észre kell vennünk, hogy június óta jelentősen nőtt azoknak a menekülteknek a száma, akik a Nyugat-Balkánon át Közép-Európába érkeznek: hatszor több menekült jön a nyugat-balkáni útvonalon. Azért mondom ezt, mert ez nem a Nyugat-Balkán problémája. A nyugat-balkáni államok ebből a szempontból tranzitországok. Ezért közös érdekünk, hogy kezeljük ezt a helyzetet. Ezért az Európai Unió pénzzel is segít. Most jelentettük be, hogy Szerbiának és Macedóniának másfél millió eurót adunk. Elsősorban azért, hogy a menekülteket ellássák, de ez a támogatás azért is fontos, hogy stabilizáljuk külső határainkat. Már akkor foglalkozni kell a menekültekkel, amikor Európába akarnak jutni, és világosabbnak kell lenni azügyben, hogy valaki menedékjogot kaphat-e vagy sem.

- A Nyugat-Balkán országainak óriási belső gondjaik vannak. Gondolja, hogy a menekültválság következményei még inkább késleltetik európai integrációjukat?

- Egyelőre nem hiszem. Ha megnézi a vitákat, amelyeket a Nyugat-Balkán-csúcson folytattunk, illetve az azt megelőző felkészülési munkát, akkor világos európai hozzáállás látszik. Ezt nemcsak a résztvevők fejezték ki itt a csúcstalálkozón, hanem a záródokumentumban is olvasható. De változásokra van szükség. Arról van szó, hogy meg kell változtatni a társadalmi feltételeket, a társadalmi környezetet, fejleszteni kell a gazdaságot. Tehát különböző témákat kell megvitatnunk, hogy felkészítsük ezeket az országokat arra, hogy az Európai Unió tagjaivá váljanak. Ez a csúcs világosan megmutatta, hogy az európai család érdekelt abban, hogy Európának ez a része inkább előbb, mint utóbb az Európai Unióhoz tartozzon.

- Az Európai Unióba sok menekült érkezik a Nyugat-Balkán országaiból is. Gondolja, hogy jó ötlet vízumot adni nekik, hogy dolgozhassanak az EU-ban?

- Ez olyan dolog, amelyet az összes tagállammal együtt kell megvitatnunk. Az egyéni megoldások véleményem szerint nem a legjobbak. Ez ugyanis újabb differenciáláshoz vezethet, ami szerintem nem igazán hasznos. Tehát kezelnünk kell ezt az ügyet, vitáznunk kell róla. Úgy vélem, a legtöbb ember, tapasztalataim szerint az emberek legalább 80 százaléka szeretne ott maradni, ahol született. Valahová máshová költözni, az úgyszólván a második legjobb megoldás. Ezért kell arra helyezni a hangsúlyt, hogy fejlődjön a térség gazdasága. Az emberek egy része kitűnő oktatás kapott, és képzett. Lehetőséget kellene kapniuk arra, hogy abban a régióban végezzék a munkájukat.

- Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker azt mondta csaknem egy éve, hogy nem tart valószínűnek újabb bővítést a következő 5 évben. Gondolja, hogy ez jó politikai üzenet volt a Nyuga-Balkánnak?

- Egyetértek azzal, hogy ez bizonyos feszültséget okozott. De egy dolog a közösségi jogrend átvétele (acquis communautaire) és más dolog az, hogy fenntartható változások történnek a jogi változásokra alapozva, ez időbe telik. Ezért kell világosnak lennünk, igazságosnak és átláthatónak abban, hogy nem lehetséges a csatlakozás a mostani Bizottság mandátuma idején, de – és ez nagyon fontos üzenet – nem pazaroljuk az időt. A tagjelölt országokon múlik, mennyire lesz gyors ez a folyamat. Tőlük függ. A mi oldalunkról – mindig azt mondom – nincs sebességkorlátozás.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Több száz millió eurós támogatást kap az uniós hadiipar

Jelentősen növeli az EU a palesztin népnek nyújtott támogatást

A Büntető Törvénykönyv több módosítását visszadobta a szlovák Alkotmánybíróság