Egy szinte ismeretlen, hatvanhat éves, szakállas, tradicionális szocialista értékeket valló politikus, Jeremy Corbyn tűnik a legesélyesebbnek a brit
HIRDETÉSEgy szinte ismeretlen, hatvanhat éves, szakállas, tradicionális szocialista értékeket valló politikus, Jeremy Corbyn tűnik a legesélyesebbnek a brit Munkáspárt elnöki székére. A korábbi elnök, Ed Milliband azért mondott le, mert ellenzékből simán elveszítette a választást a David Cameron vezette konzervatívokkal szemben.
A brit váltópárt elnökségéért négy jelölt indul, a legutolsó felmérések szerint a közülük markáns baloldaliságával kitűnő Corbyn majdnem a Labour támogatóinak felét tudhatja maga mögött, ahogy a lenti tweet is mutatja.
Current average predictions % in PB LAB leadership contest
Burnham 21.42
Cooper 20.31
Corbyn 48.49
Kendall 8.86
http://t.co/Yp4flq05KG— Mike Smithson (@MSmithsonPB) September 2, 2015
Corbyn országosan kevésbé ismert, mint három, inkább centristának mondható riválisa – Andy Burnham, Yvette Cooper és Liz Kendall -, akik még iskolába jártak, amikor őt először megválasztották képviselővé 1983-ban.
Megválasztása azt jelentené, hogy egy hosszú, konzervatív kitérő után a Munkáspárt visszatér a tradicionális baloldali értékekhez – csakhogy Corbyn kritikusai szerint egy ilyen párt soha nem nyerhet választást az Egyesült Királyságban, a politikai veterán elnöksége pedig szétszakíthatja a Labourt.
Új baloldal, régi baloldal
Corbynt a brit sajtó egy tűnődő, inkább humortalan, jószándékú, fantaszta bácsiként írja le, aki a legnagyobb vihart azokkal a szavaival váltotta ki, amelyekben kiállt egyes kulcsfontosságú iparágak államosítása mellett. Corbyn az Indepentnek elmondta, hogy visszahozná a Munkáspárt alapszabályából a Tony Blair által 1995-ben kivett négyes klauzulát, mely szerint a Labour “elkötelezett a termelés, elosztás és árucsere eszközeinek közös tulajdonba vétele mellett”. Corbyn ezt később úgy pontosította, hogy nem szabad elzárkózni attól, hogy az állam vállalkozzon, befektessen, sem azt, hogy az olyan közszolgáltatásokat. mint a vasút vagy az energetikai szolgáltatók állami irányítás alá vonják.
Corbyn párton belüli kampányában nagy hangsúlyt kapott a zöld gondolat is, összességében egy régi politikai szereplő a Labour klasszikus baloldali vonalát ötvözi a rendszerkritikus baloldali pártokra jellemző témákkal.
Mindez kivágta a biztosítékot azoknál, akik szerint lehet, hogy a Munkáspárton belül ezek népszerű gondolatok, de Nagy-Britanniában lehetetlen velük választást nyerni. Tony Blair – aki a kilencvenes években sikeresen pozicionálta át a pártot középre, ezzel kritikusai szerint abból egy újabb konzervatív pártot hozva létre – maga is leszögezte, hogy Corbyn politikája nem viheti sikerre a Munkáspártot a 2020-as választásokon.
Eközben a toriknál
A májusi választásokon győztes konzervatívok csendes derültséggel veszik tudomásul, hogy hagyományos ellenlábasaik száznyolcvan fokos fordulatot vesznek. Legtöbbjük egyetért Blair-rel abban, hogy Corbyn elnöksége – amit egyik képviselőjük így jellemzett: Vissza a hetvenes évekbe, elvtársak! – az ő malmukra hajtaná a vizet, de még akár szét is szakíthatná a Munkáspártot.
A konzervatív Daily Telegraph odáig ment, hogy olvasóit arra biztatta, hogy regisztráltassák magukat Labour-szimpatizánsként – ez három fontba kerül – és szavazzanak Corbynra. Akit az újság szakállas, szocialista szavazó-riasztónak titulált.
Csak egy maradhat
A Munkáspárt elnökválasztási eljárása során a szavazók kiválasztják az elsődleges és a másodlagos jelöltjüket. Ha az elsődleges preferenciák alapján valaki megkapja a szavazatok 50%-át, akkor ő nyer. Ha nem, akkor a legkevesebb szavazatot kapott jelölt kiesik, és az ő elsődleges szavazóinak másodlagos szavazatait szétosztják a megmaradt jelöltek között. majd mindezt addig ismétlik, míg csak egy jelölt marad állva. A szavazás határideje szeptember tíz, a végeredményt két nap múlva hirdetik ki.