rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Thomas De Maiziére: Európaiak ne kérjenek menedéket Európában


interjú

Thomas De Maiziére: Európaiak ne kérjenek menedéket Európában

Thomas De Maiziére, német belügyminiszter, a menekültügyek felelőse, aki különböző posztokon 2005 óta a német kormány tagja, azt mondja, hogy elriasztaná a nyugat-balkáni térség felől, Koszovóból, és Albániából érkező menekülteket attól, hogy Németországban kérjenek menedékjogot. Olaszországban, Görögországban és Törökországban viszont táborokat létesítene, ahonnan egyenesen ki lehetne toloncolni azokat, akiknek nem jár európai menedékjog.

Euronews
Miniszter úr, az elmúlt években még soha nem kértek ennyien menedékjogot Németországban. Ön 800 ezer menekültre számít 2015-ben. Mennyi bevándorlónak fognak segíteni, és menedékjogot adni?

Thomas de Maiziére,
német belügyminiszter: – Először is ez egy igen jelentős szám, négyszer akkora, mint a tavalyi, az európai menedékjogot kapott menekülteknek megközelítőleg 43 százaléka, ami nagy kihívás még egy olyan jól szervezett, gazdag országnak is, mint Németország. Szükségünk van nemzeti intézkedésekre, de Európának is intézkednie kell, mivel nem tudunk mindenkinek megfelelő szállást biztosítani. Ha nem kapunk segítséget, csak azt tudjuk mondani, hogy abban a körülbelül negyed évben, ameddig az eljárás tart, éljenek sátrakban, akár télen is.

Csak júliusban nagyjából 83 000-en jöttek Németországba, augusztusban, aminek vége sincs, nagyjából 90-100 000 emberre számítunk. Csak az elmúlt egy hétben 25-ezren érkeztek. Ez nagyon sok ember.

Ön mivel magyarázza ezt a hirtelen létszámnövekedést?

– A déli útvonalon, Líbia és Dél-Olaszország felől az elmúlt évhez képest mindössze 5–10 százalékkal jön több bevándorló. Ugyanakkor nagyon jelentősen, mintegy 600 százalékkal nőtt a balkáni útvonalon érkezők aránya.

Ön szerint Németország hajlandó lesz befogadni ezeket az embereket?

- Igen, a németek még mindig be tudnak fogadni embereket. Úgy gondolom, hogy ha sikerül tisztáznunk két dolgot, a német lakosság befogadó marad. Először is meg kell válogatnunk, hogy ki az, akinek tényleg védelemre van szüksége, és kinek nincs. Akinek nincs, azoknak egy humánus eljárás után, de el kell hagyniuk az országot. Másodszor pedig a rászorulókat arányosan kell elhelyezni Európában, hiszen hosszútávon még egy olyan gazdag országnak is, mint Németország, nehézséget jelent ilyen rengeteg emberről gondoskodni.

Ön mit csinálna másképp? Hogy lehetne ezt az Európai Unión belül megszervezni?

- Ami Európát illeti a tanács, és a legutóbbi külügyi csúcstalálkozó is úgy döntött, hogy Görögországban és Olaszországban kellene kijelölni úgynevezett hotspotokat, olyan területeket, ahol az első ellenőrzések lezajlanak: kinek jár, kinek nem a menedékjog.

A későbbiekben komoly tárgyalásokat kell folytatnunk Törökországgal. Törökország jó munkát végez a szír határon a bevándorlók beléptetésével. Ennek ellenére Izmir környékén még mindig több százezren várnak arra, hogy átjussanak a határon. Akár ott is az Unió segítségével kellene egy nagy menekülttábort építeni, ahol aztán el lehetne dönteni, ki jöhet tovább Európába.

Az ön minisztériuma készített egy videót azzal a céllal, hogy lebeszélje a Balkán felől Németországba igyekvőket. Sikeres volt ez az akció?

- Ha egy ország tagjelöltje az Európai Uniónak, és éppen NATO-tagságra pályázik, vagyis alapvetően demokratikus berendezkedésű, számomra elfogadhatatlan, hogy onnan érkezők menedékjogot akarjanak Nyugat-Európában.

Koszovóra gondol?

– Igen Koszovóról és Albániáról beszélek. A két ország kormányai azt kérik tőlünk, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a polgáraik ne hagyják el otthonaikat. Azt azonban el tudom képzelni, hogy egyszer majd azt mondjuk: ha jönni akartok, gyertek dolgozni, de ne kérjetek menedéket.

Van már konkrét elképzelésük erről, mindenkire általánosan érvényes lesz, vagy csak bizonyos országok állampolgáraira?

- Alapvetően a balkáni országok polgárairól beszélek, a fiatalokról. Ha van, ha lesz munkaszerződésük, jöhetnek Németországba, és dolgozhatnak itt.

A legális bevándorlókkal szemben befogadóbb lesz Németország?

- Németországban már most is rengeteg bevándorló él, és nem hiszem, hogy ez komoly problémát jelentene az ország számára. Akik betartják a német törvényeket, dolgoznak, adót fizetnek, nem jelenthetnek problémát, szükségünk van rájuk, szükségünk van jó szakemberekre.

Ezzel azt akarja mondani, hogy az idegenellenességgel nem kell törődni? A világban egyre több rossz példát látni, az idegengyűlölet sokfelé elég drámai képet mutat.

- Ó dehogyis, rengeteg a tennivaló. Jól érzékelhető a politikai indíttatású gyűlölködés a jobboldali erők részéről, aminek hátterében a sértettség, a gyűlölet áll. Érzékeljük a menekültekkel és az ellátásukkal foglalkozó szervezetekkel szembeni ellenállást is. Az év első hat hónapjában például több menekültellenes bűncselekmény volt, mint tavaly egész évben. És ez a tendencia az elmúlt napokban csak erősödött. A menekültekről, a menekültekkel kapcsolatos politikánkról lehet vitatkozni, de az elfogadhatatlan, hogy atrocitás érjen embereket egy szabad országban.

És azokkal a csoportokkal, amelyek a terrorszervezeteknek toboroznak, velük mit akarnak kezdeni?

- Ez egy tökéletesen új jelenség, egy-két éve szembesültünk vele. Több mint 700 német állampolgár, illetve polgár, aki itt nőtt fel, itt szocializálódott Németországban, átállt a radikálisok oldalára. Ők azok, akik a Közel-Keleten harcolnak, akik ott gyilkolnak. Csaknem százan életüket vesztették, de az egyharmaduk visszatért Németországba. Sajnos a társadalom nem fordított elég figyelmet ezekre a fiatalokra, hagytuk, hogy elkallódjanak, hogy a törvényeinken kívül helyezzék magukat. Ez egy nagyon komoly feladat, mind a társadalom, mind a rendőrség és az igazságszolgáltatás számára.

Végül egy személyes kérdés: Ön védelmi miniszter volt, most pedig a belügyekért felel. A kancellársággal is kacérkodik?

- Azt kell mondanom, hogy minden eddigi megbízatásom hatalmas kihívást jelentett számomra. Mindkét terület voltaképpen biztonságpolitika, ami komoly feladat. De én szeretem ezt a területet.

Ezek szerint szereti az ilyen kemény feladatokat?

– A helyzet az, hogy a feletteseim mindig olyan területeket bíztak rám, ahol problémákat kellett kezelnem. Azt hiszem, ez most sem véletlenül esett meg velem.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

interjú

Jesse Jackson: Akik az igazságért harcolnak nem lehetnek rövidtávfutók