rendkívüli hír

Többszörös szimbólum a határon épülő kerítés

Éppen ezt olvassa:

Többszörös szimbólum a határon épülő kerítés

Betűméret Aa Aa

Ahogy az Európára érkező menekültek áradata sem enyhül, úgy a témával kapcsolatos hírek is uralják a világsajtót. Nem ritkultak a magyar-szerb határon épülő kerítésről és annak hatékonyságáról szóló tudósítások és véleménycikkek sem. Az utóbbi órák termését szedtük csokorba.

„Ahol megindulnak a menekültek, ott előbb-utóbb kerítés is épül” – kezdi írását a Guardian kommentátora, Patrick Kingsley. Felidézi az afrikai spanyol enklávék kilencvenes években épült dróthálóját és a tavalyi bulgáriai kerítésépítést. „De ha felépül egy fal, azt gyakran meg is lehet kerülni”, figyelmeztet a cikkíró, arra utalva, hogy a spanyoloknak is három vonalban kellett kerítést építeniük, hogy érezhetően visszafogják az átszökdöső afrikaiak számát. De csak időlegesen, hiszen a menekültek azóta Líbia, mostanában pedig Törökország felé kerülnek. A bulgáriai határzár Skandinávia felé tereli az afgán földönfutókat, de ugyanez történik Calais-ban is: az utóbbi hetekben szigorított biztonsági eljárások láttán más kikötőkből ostromolják a migránsok Nagy-Britanniát, köztük a francia Dunkirk felől. „Naivitás lenne azt feltételezni, hogy a magyar kerítés esetében nem ugyanez fog történni” – írja Patrick Kingsley, aki szerint a védelmi vonal mindössze a magyar kormány PR érdekeit szolgálja, saját választópolgárai számára. Ez a fal inkább mentális, mint fizikai zár, amely azt a látszatot kelti a magyarok számára, mintha tenne valamit a kormányuk, miközben nem tesz és nem is tehet, vonja le a konklúziót a Guardian kommentátora.

A bizonytalanság jelképének nevezi a magyar-szerb határon már részben álló kerítést a New York Times tudósítója, Alison Smale. Szerinte a szögesdróttal jelölt határsáv azt is mutatja, mennyire nincs egyetértés az Európai Unión belül a menekültválság kezeléséről. A tagországok, ha nyilvántartásba is veszik az érkező menekülteket, rögtön továbbküldik őket, a problémát egy másik állam nyakába varrva. Az esetek harmadában, felében Németországéba. Nem csoda, folytatja a New York Times munkatársa, ha Thomas de Mazière német belügyminiszter kihagyta a magas labdát, amikor egy újságírói kérdésre a magyar kerítést kritizálhatta volna: ehelyett azt mondta, hogy ha minden állam betartaná a már létező szabályokat, talán Magyarországnak sem kellene határzárat építenie. Ugyanakkor a drótháló paradox módon nem lelassítja a menekülteket. Az amerikai tudósító úgy tapasztalja, a kerítés építésének híre felgyorsította a kétségbeesett menekülteket, hogy még a zár hónap végére tervezett befejezése előtt átjussanak a határon.

Szimbólumnak tartják a magyar kerítés építést az Associated Press (AP) tudósítói is, akiknek a US News and World Report hasábjain jelent meg a cikkük. Jovana Gec és Pablo Gorondi szerint a magyar kormány idegenellenes politikájának emlékműve a fizikai záróvonal, és felemlegetik a bevándorlóknak szánt elijesztő plakátkampányt és a menekülteket a terrorizmussal összekötő sokat kritizált kormányzati érvrendszert. A vasútvonalak és közutak mentén nem lesz kerítés, és ott látott a két újságíró maga is többek között egy gyermekét cipelő anyát, vagy egy idős embert kerekesszékben toló férfit átlépni a határon. De az AP tudósítói megnézték a már kész határzárat is, ahogy egy idősebb asszony gond nélkül átjutott rajta, majd a hirtelen felbukkanó magyar rendőrök a közelben tátongó nyitott kapuhoz irányították a többieket. A cikk idézi Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki mindannyiunk, magyarok és európaiak érdekének nevezi, hogy valamifajta rendet teremtsünk.

A Deutsche Welle riporterei az épülő kerítésnél kezdték az információgyűjtést. Ásotthalom közelében az oszlopok már álltak, amikor ott jártak, terepmintás egyenruhába öltözött katonák igyekeztek kifeszíteni a hálót rájuk, illetve egy méteres magasságban a borotvaéles pengékkel fenyegető drótkötelet. Valahol fenn is akadt rajta egy baba partedlije, ahogy a szülei átmásztak rajta. Ezután Szerbiába vezetett a német újságírók útja, ahol menekültekkel és önkéntesekkel találkoztak. Az előbbiek azt mondták, semmi sem fogja megállítani őket, az utóbbiak közül egy protestáns lelkész azt a költői kérdést teszi fel, hogy miként ítélhetik el látatlanban és általánosítva a menekülteket a keresztény értékrenddel élő konzervatív politikusok. A pap hozzáteszi, a migránsok sokkal nagyobb fenyegetés elől menekülnek, mint a határon épülő kerítésfal. A német beszámoló azzal zárul, hogy a határzár hatását Szabadkán is érzik: kifogytak a szerszámboltok a drótvágókból.

összeálította: Vovesz Tibor