Jesse Jackson tiszteletes egész életében az igazságért harcolt. Polgári jogi aktivista és diplomata. A legnehezebb, a legkényesebb kérdésekben
HIRDETÉSJesse Jackson tiszteletes egész életében az igazságért harcolt. Polgári jogi aktivista és diplomata. A legnehezebb, a legkényesebb kérdésekben vállalt közvetítő szerepet a világ különböző konfliktusaiban.
Az Edinburg-i Nemzetközi Könyvfesztiválon az Edinburg-i egyetem díszdoktorává avatták.
Euronews: Mai vendégem Jesse Jackson tiszteletes, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásomat.
- Én köszönöm
Polgári jogi aktivista, lelkész, újságíró, és „világpolgár” – leggyakrabban így szokták Önt bemutatni. Ezek mellett aktív alakítója számos külpolitikai kérdésnek is, ahogy például nemrég találkozott Julian Assange-al, mit szeretett volna elérni ezzel a találkozással?
- Sok írását olvastam, és szerettem volna élőben is meghallgatni. Az amerikai és brit lakosság hatalmas tömegei az iraki háború ellen tüntettek, ez egy nehéz kérdés és nehéz rá válaszolni, de azt gondolom, hogy a sajtószabadság nem minden esetben a legjobb megoldás és a tárgyalás nélküli fogva tartás pedig helytelen. Azt remélem, hogy a dolgok rövidesen a helyükre kerülnek és megoldjuk ezeket a kérdéseket is.
Az Egyesült Államokban, és Európában is egyaránt égető problémát jelent a migráció, a menekültek ügye, a menekültkérdés. Európában krízishelyzetről beszélhetünk, a mediterrán térségből beáramló menekültek miatt. Amerikában Obama elnök amnesztiát hirdetne megközelítőleg 5 millió illegálisan letelepült bevándorlónak, de ez a terv ellenzői szerint kizárt, hogy megtörténjen. Ön szerint mit kéne tennie Európának, és az Egyesült Államoknak?
- Nézze Európa és az Egyesült Államok két gazdag régió, ellentétben azokkal az országokkal ahonnan a bevételük származik. A két régió társadalma között pedig igen nagy a szakadék, az életszínvonalbeli különbségek, a bevételek közti különbségek, és az erőforrások közti különbségek, a kétségbeesett emberek pedig keresik azt a világot, amelyben jobban élhetnek. Függetlenül attól, hogy megpróbáljuk e áthidalni a különbségeket, vagy egyszerűen csak szembenézünk az ellentétekkel, remélem, hogy emberi módon fogjuk tudni megoldani a problémát. Alapjában véve az amerikai, és az európai helyzet megegyezik, mind kettő ebből a szakadékból nőtte ki magát. Az emberek nem önszántukból menekülnek el az otthonaikból, hanem azért, mert éhesek, és nem kapják meg az őket illető jogokat.
Nemrég Kubában is járt. Mit gondol arról, hogy a havanai amerikai nagykövetségen felhúzták az Amerikai Egyesült Államok lobogoját.
- Boldogsággal tölt el, épp itt volt az ideje, hogy megtegyék. A kubaiak okkal néztek rossz szemmel az amerikaiakra 1959 miatt, az afroamerikaiaknak, és a latin-amerikaiaknak nem volt szavazati joguk, de még csak alapvető emberi jogaik sem, majdnem egész Latin-Amerika megszállás alatt volt. Afrikának, Dél-Afrikának, és a többi olyan országnak aki megszállás, vagy gyarmatosítás alatt volt reményt adhat Kuba túlélése. Megtettünk mindent, hogy megerősítsük Kuba és az Egyesült Államok kapcsolatát, ami jó. Remélem, hogy az Iránnal kötött kétoldalú megállapodás is sikeres lesz, és hogy Venezuela lesz a következő. Mindenképp a békét kell választanunk a háború helyett, ez a helyes döntés, és kevésbé költséges, mint a háború.
Örülök hogy megemlítette az emberi jogokat, mert ez még mindig egy forró kérdés az amerikai-kubai kapcsolatban, Kubában visszatetszéssel tekintenek erre, ön mit gondol a kérdésről?
- Sokan bírálják az amerikai emberi jogi helyzettet. Miközben a világ népességének 5 százaléka él az Egyesült Államokban, a világ fogvatartottjainak egynegyede amerikai börtönökben ül. Nekünk is megvannak a saját emberi jogi problémáink, de most, hogy Kubával valamelyest javult a kapcsolatunk, talán elkezdhetünk közösen megoldást találni a problémákra. Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy olyan követelményeket állítsunk Kubával szemben, amelyeknek mi magunk sem felelünk meg.
Mit gondol, most, hogy az Obama adminisztrációnak köszönhetően a nehezén már túl van az amerikai-kubai viszony, most már más, egyéb, régóta,megoldásra váró feladattal is ideje lenne foglalkozni?
- Azt gondolom a kubai kérdés egy nehéz kérdés volt, ha öt évvel ezelőtt kerül terítékre, akkor Obama elnököt nem választják újra, most azonban elérkezettnek látszott az idő. Ugyanez igaz Iránra is, sok a félelem az iráni nyitással kapcsolatban, de még veszélyesebb lenne elzárkózni. Vannak politikai vezetők akik vállalják a kockázatot, és vannak akik nem, szerintem Obamának meg kell vétóznia minden ellenállást, hogy Iránnal újra kereskedelmi kapcsolatot létesíthessen. Kubával is kell a kereskedelmi kapcsolatot, és a következő lépés Venezuela. Azért Venezuelát említem, mert ugyan azon a féltekén vagyunk, és békében kell élnünk ezen a féltekén.
Ön Venezuelát említi, de Venezuelában nagyon sok más probléma van a hatalommal, tüntetések, lázadások, Ön szerint Venezuelában is emberjogi problémák vannak?
- Jobb ha beszélünk az emberi jogokról, mintha a szőnyeg alá seperjük azokat. Emberjogi problémák vannak Kínában is, ennek ellenére kereskedelmi, és diplomáciai kapcsolatot is ápolunk velük. Egy idő után rá kell jönnünk, hogy az emberjogi problémákat jobb megbeszélni, mint megpróbálni elfelejteni őket. A berlini fal nem működött, a Kubától való elszigetelődés nem működött, az Orosz olimpia bojkottálása nem működött. A beszéd működik.
Ha a külpolitikárol áttérhetnék az amerikai belpolitikára: ez egy igen sűrű év volt Amerikában, ami a kisebbségeket illeti. Ön említette, hogy nem csak faji, de vagyoni alapon is egyre több a rendőri brutalitás, hogyan lehet ezen változtatni?
- 1865-ben, 246 év rabszolgaság után az afrikaiakat felszabadították. Ez egy nagy lépés volt a szabadság, és az emberi értékek felé. Ezután 70 év alatt 4200 afroamerikait lincseltek meg, mint egyfajta reakcia a fejlődésre. 50 évnyi problémát láthattunk, gyilkosságok, és bebörtönzések formájában. De a végén nyerni fogunk. Hosszú utat tettünk meg azóta, mikor a választási jogot is megvonták tőlünk, addig, hogy egy afroamerikai elnökünk legyen. A reménytelenségtől eljutottunk a végtelen lehetőségekig. A munkások jogai, a gyerekek jogai, a nők jogai, mind folyamatos támadás alatt vannak, de azok, akik az igazságért harcolnak, nem lehetnek rövidtávfutók, nem adhatják föl, és kapaszkodniuk kell a reménybe. A remény és a félelem harcában a reménynek kell nyernie.
Már csak egy utolsó kérdésem maradt, jövőre ismét választások lesznek Amerikában.
HIRDETÉS- Sejtettem hogy ide fogunk kilukadni.
Ön szerint mi lesz az elsőszámú kérdés a jövőévi elnökválasztáson, és ki a legalkalmasabb arra, hogy megbirkózzon vele?
- Az életszínvonal emelkedik, a szegénység nő, és a középosztály kezd eltűnni. És ott van egyfelől Donald Trump aki a félelmekre épít másrészt pedig ott van Bernie Sanders, aki pedig a reményt kommunikálja. Mind ketten olyanokhoz szólnak, akik kirekesztettnek érzik magukat. Nem pihenhetünk addig, ameddig Amerika egy olyan hely nem lesz, ahol senki nem érzi magát kirekesztettnek.
Megemlítette Bernie Sanderst, a Demokraták nagy reménységét, aki az ön barátja. Ön szerint van esélye nyerni?
- Ezt még korai lenne eldönteni. Hillary egy nagyon erős kampánnyal készül, és a közvélemény kutatások alapján is ő a legesélyesebb. Rendelkezik minden olyan képességgel ami szükséges ahhoz, hogy ő lehessen a következő elnök, mindezek alapján ő fog nyerni.
HIRDETÉSJackson tiszteletes, köszönjük hogy eljött
- Köszönöm