rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A galaxis keletkezéséről tudhatunk meg titkokat a Naphoz közeledő üstököstől


space

A galaxis keletkezéséről tudhatunk meg titkokat a Naphoz közeledő üstököstől

Elérte a 67P, vagyis a Csurjumov-Geraszimenko üstökös csütörtökön hajnalban 4.03-kor pályájának Naphoz legközelebbi pontját. Az égitest 186 millió kilométerre közelítette meg a Napot, amely kicsivel több, mint a Föld és a Nap távolsága. A napközelség jelenségét, vagyis azt, amikor egy heliocentrikus pályán keringő égitest a legközelebb jár a napjához, a csillagászok perihelionnak, más néven perihéliumnak nevezik.

A jelenségről az Európai Űrügynökség tart élőben tájékoztatót magyar idő szerint 15 órakor egy úgynevezett Google Hangout keretében.

A perihélium a galaxis kelektezéséről adhat információkat

A Naphoz közeledés miatt a forróság változásokat okozott az üstökösben: felszíne felmelegedett, gázt és port bocsátott ki.

Július 29-én óriási gázkitörés volt a 67P/Csurjumov-Geraszimenkón.

A tudósok alig várják, hogy tanulmányozhassák a részecskéket, amelyeket az üstökös tartalmaz- abban reménykednek, hogy ezek felszínre kerülnek a gázkitörésekkel együtt.

Andrea Accomazzo, az égitestet vizsgáló Rosetta űrszonda repülési igazgatója szerint bár az üstökös augusztus 13-án közelíti meg a legjobban a Napot, aktivitásának csúcspontját csak valamikor szeptemberben éri majd el.

Az elkövetkező napokban és hetekben további nagyobb kitörések várhatók. A kitörések oka, hogy az üstökös felszíne alatti jég elolvad, majd gőzzé alakul, amely a fokozódó nyomás hatására egyszer csak kirobban a zárt üregből.

A 67P/Csurjumov-Geraszimenko következő “fordulójában” 6 és fél év múlva repül újra át pályájának Naphoz legközelebbi pontján.

A Rosetta-misszió

Az égitestet az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája kíséri, felszínén tavaly november 12-én landolt a Philae leszállóegység.

A kutatók nem tartanak attól, hogy “túl forróvá válna a helyzet” a Philae számára, mert bár a hőmérséklet a 80 fokot is elérheti majd az üstökös felszínén, a kis robot éppen egy árnyékos, hűvös helyen landolt – közölte a DLR. Koen Geurts, a Philae technikai menedzsere szerint pedig itt semmiképpen nem fogja átlépni a hőmérséklet az 50 fokot, amelytől kezdene kritikussá válni a leszállóegységnek és műszereinek a helyzete.

Amikor az üstökös ismét távolabb kerül a Naptól, és lecsendesednek a gázkiötérsek, a tudósok ismét megpróbálják felvenni a kapcsolatot a Philae-leszállóegységgel.

A Rosetta-misszió 2016 őszén ér véget 12,5 év utazás és 7,9 milliárd kilométer megtétele után.

Ha kérdése van, azt a #AskRosetta hashtaggel küldheti el!

Nézze meg riportunkat a Rosetta-misszióról!

http://hu.euronews.com/2015/03/26/rosetta-misszio-menni-vagy-meghalni/

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

space

A hullócsillagok éjszakája a szerdai és a csütörtöki