rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hamis az arany – lassan, de dőlnek a Lombard Kézizálog Zrt. dominói


világ

Hamis az arany – lassan, de dőlnek a Lombard Kézizálog Zrt. dominói

A cég tulajdonosa hamis aranytömböket adott biztosítékként pénzintézeteknek és hazai nagypénzű hitelezőknek – értesült a Napi.hu. Az ügyfelek akár 30 milliárdot is bukhattak ezen. A Buda-Cash- és a Questor-ügy szintjére emelkedhet a Lombard-balhé is. A különbség annyi, hogy míg az első kettő naiv magánbefektetőket vezetett meg, addig utóbbi bankokat csapott be.

Tíz napja még úgy tűnt, a Kézizálog Zrt.-nél elhelyezett zálogtárgyak kiváltásával lassan rendeződik az átvert hitelezők kártalanítása, ám újabb, hatalmas csontváz dőlt ki a szekrényből. A legnagyobb hazai aranyhamisítási botrány kezd körvonalazódni!

Az év elején csődbe ment zálogcég és annak egyszemélyes tulajdonosa, az önfeljelenést tett Bíró Péter vélhetően több mint egy mázsa trombitarezet „adott el” aranyként, a rudak még aranyborítást sem kaptak.

Az évekig futballcsapatot is működtető üzletemberről azt tartotta a fáma, éjszakánként aranyat önt – mégsem volt vicc! Egyre biztosabb, hogy Bíró cégének veszteségeit nem fedezik a zálogba tett tárgyak és a felvett hitelek fedezetéül adott „aranytömbök” sem érnek egy fabatkát sem.

Felmerül a kérdés, hogyan tudott megvezetni 8 hitelintézetet, 8 elméletileg profi piaci játékost egy hitelfelvevő? Mert elvileg a bankok egy hitelnyújtásnál alaposan bebiztosítják magukat.

A lap szerint az Alba Takarékszövetkezet 600 millió forintos hitelt nyújtott a Kézizálog Zrt.-nek – aranyfedezet mellett. Amiről kiderült, hogy hamis. Egyszerű trombitarézből készültek a tömbök, amelyeket állítólag nem is a kisbank széfjeiben, hanem Bíró Péter lakásában tároltak.

A hitelt a Kézizálog tulajdonosa részben törlesztette – ám erre is hitelt vett fel, mégpedig az időközben felszámolás alá került Alba Takaréktól. Az átvert bankok között lehet a K&H Bank (2,5 milliárd forint), a Raiffeisen (3,5 milliárd), az OTP (2,2 milliárd), az UniCredit (3,4 milliárd), de a Sperbank, a Commerzbank, a Széchenyi Bank és a CIB is súlyos milliárdokkal ragadhatott bent.

Egy budapesti nagytőkés 300 milliót vesztett, egy másik ismert milliárdos pedig kétmilliárd forintnak mondhat búcsút a hamis arany miatt.

Felötlik egyebek mellett, hogy hogyan készültek ezek az aranytömbök, hogyan kerülhetett rájuk fémjel, hol tárolták azokat, ha netán igazi aranytömböket cseréltek hamisra? A hamisítás nagyüzemben folyt és tapasztalt üzletemberek az érintettek, az aranytömböket viszont valakinek hitelesítenie kellett. Az aranytárgyak hitelesítésre jogosult Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság már jelezte, hogy a Kézizálognak sosem hitelesített aranytárgyakat vagy aranytömböket. A másik ilyen cég, a Metal-Art Nemesfémipari Zrt. ugyanígy nyilatkozott.

Sok a kérdés, amire az ügyben vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Irodának választ kell találnia.

Az internetes lap úgy tudja, nem csak az aranytömbökkel, a Kézizálog által piacra dobott kötvényekkel is gond van.

Meglepő az is, hogy a céget hitelező bankok együttes vesztesége ugyan meghaladhatja a 20 milliárd forintot, de egyikük sem hangoskodik. Még a biztosítékként a zálogcég széfjeiben levő értéktárgyakat sem becsültették fel.

Kivéve egyetlen pórul járt pénzintézetet: ott a szakértő a könyvekben szereplő forintértéknek mindössze öt (5 %!) százalékát tartotta valósnak.

/Képünk illusztráció./

világ

Mire költhetjük a menekültekre kapott brüsszeli támogatást?