rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Mire költhetjük a menekültekre kapott brüsszeli támogatást?


Magyarország

Mire költhetjük a menekültekre kapott brüsszeli támogatást?

Az Európai Unió további 2,4 milliárd eurót hagyott jóvá a a migrációs nyomásnak kitett tagországok menekültügyi munkájának hatékonyabbá tételére. Ebből Magyarországnak 61,5 millió euró, tehát csaknem 20 milliárd forint jut, de az ország már márciusban is kapott 24 millió eurót (7,5 milliárd forint). Utánajártunk, milyen feladatokat finanszíroz az Unió, például plakátkampányra lehet-e költeni belőle.

Az Európai Bizottság a 2,4 milliárd euróból többéves nemzeti programokat finanszíroz. A Magyarországnak jutó 61,5 millió eurót hat év alatt, 2020-ig lehet lehívni. Az augusztusban megítélt összeg elsősorban informatikai és vízumügyi fejlesztésekre szabad elkölteni, míg a márciusi 24 milliót a magyar migrációs politika hatékonyabbá tételére kell fordítani.

A nemzeti program már a bevezetőjében rögzíti, hogy ebből kell egy új befogadóállomást építeni, és a meglévőkben is javítani kell a körülményeket.

Kevésbé ismert, de Magyarország azt is vállalta, hogy alaposabban felderíti a migránsok szülőföldjének körülményeit, a krízisövezetekbe tanulmányutakat kell szervezni a szakemberek számára, hogy pontosan megismerhessék az ott élők körülményeit. Szám szerint 20 ilyen országot kell a magyar szakembereknek megismerniük.

A program nagy figyelmet fordít a legálisnak minősített migránsok beilleszkedésére, egyebek mellett a munkaerőpiacon. A magyar kormány azt is vállalta, hogy javítja a menekültekről kialakult képet, és elősegíti a különböző kultúrák közötti párbeszédet, hogy a migránsok megismerhessék a magyar életmódot, a magyarok pedig a migránsok életébe láthassanak bele. Ettől azt várják, hogy a magyar társadalom barátságosabban fordul a legális bevándorlók felé. A megállapodás szerint Magyarország elsődleges célja az integráció: a pénz 40 százalékát erre fordítja, 27 százalékot a menekültek ellátására, és 30-at a hazájukba visszatérő menekültek költségeire, régi hazájukban az életük stabilizálására szánnak.

Az elmúlt 10 évben évente 2-3 ezer menekült érkezett Magyarországra, ez tavaly 42 ezer 777-re nőtt – részben az erőteljesebb határőrizetnek és mélységi ellenőrzésnek is köszönhetően többen kerültek be a menekültkérő rendszerbe. Ezért szükségessé vált a 4 meglévő mellé egy további menekülttábort is építeni. A zárt táborokra, ahonnan a menedékkérők nem jöhetnek ki, hazai forrásokat kell fordítani – ilyen helyre kerülnek például azok a menekültek, akik repülőgéppel érkeznek Magyarországra.

A dokumentum azt is rögzíti, hogy Magyarország kihívásokkal küzd a menekültkérelmek szakértő elbírálása terén, leginkább a gazdasági bevándorlók és a menekülők közötti különbségtétel terén.

A hazatelepítés is prioritás a magyar menekültpolitikában, noha a menedékkérők nagy számához képest szinte eltörpül a 2013-ban hazatelepített szíriaiak száma: mindössze kilencen voltak. A 2014-15-ös periódusra a magyar kormányzat sokkal ambiciózusabb számot vállalt: 40 főt szeretne hazatelepíteni.

Mivel a letelepedési engedélyek megadásához Magyarországon szükség van arra, hogy a kérelmező biztosítani tudja a saját megélhetését, ezért fontos, hogy számukra nyelvtanfolyamokkal és munkaerő-piaci programokkal megkönnyítsék a munkába állást.

Ezt a magyar program már a kibocsátó országokban szeretné elkezdeni: a támogatásért cserébe vállalta a budapesti kormányzat, hogy információt ad a hazai munkaerő-piaci helyzetről és törvényi szabályozásról azoknak, akik még nem hagyták el szülőföldjüket, hogy a krízisövezetekben lakók el tudják dönteni: szakképzettségükkel el tudnak-e majd helyezkedni, leendő vállalkozásuk nyújt-e számukra elegendő jövedelme.

Ezzel az alprogrammal 10 ezer embert értek el, 200 ember vett részt indulás előtt magyar nyelvtanfolyamon, és 700 ember kapott segítséget családegyesítéshez. A magyar program fontos része, hogy ezek az emberek hivatalnokként vagy önkéntesként részt tudjanak venni a magyar migrációs politika megvalósításában.