A rendkívüli NATO-tanácskozás zöld utat adott a török hadsereg harcának, amelyet pénteken idított az Iszlám Állam és a Kurdisztáni Munkáspárt ellen.
HIRDETÉSTörökországnak elvitathatalan joga, hogy megvédje magát. Ez a keddi NATO ülés álláspontja, amit Ankara kért ki a törökországi Surucben történt múlt heti öngyilkos merénylet után.
A török kormány eddig vonakodott beszállni az Iszlám Állam terrorhadjáratának megállítására alakult nemzetközi koalícióba,de a minapi véres merénylettel betelt a pohár.
A török kérésre összeült észak-atlanti tanács nem emelt kifogást, amiért a török hadsereg a Kurdisztáni Munkáspárt állásait is bombázza Irakban és a határ török oldalán is. A PKK katonai szárnya és a török kormány az 1980’as évek közepe óta egyezkedik, de hiába.
Egy kurd férfi arról beszél, hogy a NATO állásfoglalása mit sem használ ott, feléjük. Minden marad a régiben, sok civilt megölnek majd. Úgy gondolja, hogy ha a török hadsereg továbbra is támadja a kurd állásokat, annak az ottani ivilek isszák meg majd a levét.
Másikuk is azt mondja, hogy ez nem jó döntés Ankara részéről. Szerinte a háborúskodás nem old meg semmit. A NATO állásfoglalása még kevésbé. Ha ez másképp lenne, a térség lakossága békében és jólétben élne már jó ideje. Az, hogy a NATO Ankara mellé állt a kurdok ügyében, nem használ a békének.
Az, hogy a török kormány a kurd vagy a dzsihadista fenyegetést érzi-e nagyobbnak, elválik. A török államfő, Tayyip Erdogan mindenesetre már felmondta a párbeszédet a kurdokkal, és ar kérte a törvényhozást, oldja fel azoknak a képviselőknek a mentelmi jogát, akik támogatják a törökországi – jelentős – kurd kisebbséget.