rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Valóság lehet a Terminátorok harca?


világ

Valóság lehet a Terminátorok harca?

Több neves tudós nyílt levélben figyelmeztetett az önműködő fegyverek veszélyére, amelyek a robotok és a mesterséges intelligencia fejlődésével jöhetnek létre. Olyan ismert emberek mint Stephen Hawking, Noam Chomsky vagy Elon Musk is kiállt a gyilkoló robotok ellen.

Mint írják, az a fő kérdés az emberiség számára, hogy vajon belekezd-e esetleg a globális mesterséges intelligánciával rendelkező fegyverek harcába vagy már rögtön a kezdeteknél megakadályozza azt

A nyílt levél mellé egy petíciót is mellékeltek, amit bárki aláírhat, és ezt pár óra alatt már több százan meg is tették.

Véleményük szerint már nem állunk messze attól, hogy az emberi beavatkozást teljesen nélkülözve a fegyverek önállóan dönthessenek egy csapásról és akár arról is, hogy kit öljenek meg. A levélben arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia elérte azt a pontot, ahol az önműködő katonai robotok bevetése – ha jogilag nem is, de gyakorlatilag igen – kivitelezhető pár éven belül. Nagy a tét: az önjáró gyilkológépek ugyanolyan forradalmi áttörést jelenthetnek a hadászatban, mint annak idején a puskapor és az atomfegyver.

A levélben megemlítik ezen fegyverek kétségtelen előnyét is, vagyis azt, hogy nem kell katonákat küldeni bevetésre, tehát kevesebb emberveszteséggel járhatna egy ilyen típusú hadviselés. Ezzel szemben azonban sokkal hosszabb a lehetséges veszélyekre figyelmeztető lista: viszonylag olcsó lenne a tömeggyártása, megkönnyítené a hadbalépést, ráadásul a technológia könnyen a feketepiacon köthetne ki, vagy akár diktátorok, terroristák kezébe kerülhetne.

A tudósok levonták a konzekvenciát: ha semmit se teszünk, könnyen az önműködő robotfegyverek lehetnek a jövő kalasnyikovjai.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

világ

Török-kurd feszültség: mik a motivációk?