Fordulatot hozott Törökország politikájában a kurdok által lakott Suruçban elkövetett július 20-i merénylet. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet
HIRDETÉSFordulatot hozott Törökország politikájában a kurdok által lakott Suruçban elkövetett július 20-i merénylet. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terrortámadásában 32-en meghaltak és 100-an megsebesültek. Az áldozatok egy kurd ifjúsági szövetség tagjai, akik a szíriai Kobaniba készültek, hogy a város helyreállításán dolgozzanak.
Néhány nappal később a török hadsereg először hajtott végre légitámadást az Iszlám Állam egységei ellen Szíriában.
A suruci merénylet megtorlásaként a a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) több gyilkos támadást hajtott végre rendőrök ellen Törökországban. A kurdok azzal vádolják Ankarát, hogy titokban az Iszlám Államot segíti, hogy akadályozza a szíriai kurdok függetlenségi harcát.
A török légierő válaszul bombázta a PKK állásait Észak-Irakban. Ezzel véget ért a tűzszünet, amelyet 2013 elején kötöttek.
Elemzők szerint Recep Tayyip Erdogan azért idította a kétfrontos harcot az Iszlám Állam és a kurdok ellen, hogy a nacionalista szavazók visszaszerzésével erősítse pártja pozícióit, ha előrehozott választásokat kell tartani.
A török elnök kedden ismét terrorista szervezetnek nevezte a legnagyobb kurd csoportosulást.
- Az az igazság, hogy ebben az országban lehetetlen folytatni a megbékélést olyanokkal, akik veszélyeztetik a nemzeti egységünket, a testvériségünket – jelentette ki az államfő.
Törökország szemlátomást meg akarja gátolni, hogy a kurdok kiterjesszék befolyásukat Szíria északi részén. Amióta katonai sikereket értek el az Iszlám Állam egységei ellen Kobaniban és Tall-Abyadban, a kurd milíciák már csaknem a felét ellenőrzik a Szíria és Törökország közötti 900 kilométeres határnak.
Ankarában attól tartanak, hogy ha elérik Afrin városát, akkor sikerül létrehozniuk a szíriai Kurdisztánt, Törökország szomszédságában.
Törökországban 14 millió kurd él. A júniusi parlamenti választásokon sikeresen szerepelt a kurdokat képviselő HDP, a 4. legerősebb párt lett.
A Davutoglu miniszterelnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) megnyerte ugyan a választást, de elvesztette abszolút többségét. Ezzel meghiúsult Erdogan terve, hogy elnöki rendszert vezessen be.
Az AKP próbál koalíciós partnert találni, de sokan arra számítanak, hogy újra választásokat írnak ki novemberben.