rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Török-kurd feszültség: mik a motivációk?


Törökország

Török-kurd feszültség: mik a motivációk?

A török hadsereg sorozatos incidensek után nagyszabású offenzívát indított a Kurd Munkáspárt (PKK) ellen, ami véget vetett a két oldal közti viszonylagos nyugalomnak. Milyen motivációk rejlenek az események mögött? Az Euronews isztambuli tudósítója, Bora Bayraktar háttérelemzést állított össze.

Ki kivel harcol?

A legnagyobb kurd csoportosulás, a Kurd Munkáspárt bázisa Észak-Irakban van, és azt szeretnék elérni, hogy a kurdok önálló irányítással saját hazában élhessenek. Ez a terület részben Törökországhoz, részben Szíriához és Irakhoz tartozik jelenleg. A PKK-t hivatalosan terrorszervezetként tartja számon Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok is.

Szíriában a kurdokat főként a Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) képviseli, valamint ennek katonai szárnya, a Népi Védelmi Egységek (YPG). Ezeket a csoportokat támogatta az amerikai légierő az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet elleni harcban.

Törökország egészen a múlt hétig tartózkodott attól, hogy bekapcsolódjon az Iszlám Állam elleni küzdelembe. Ám miután Suruc városában öngyilkos merénylő robbantott egy békés gyűlésen, a helyzet megváltozott. Ankara bejelentette, hogy fölveszi a harcot mind az Iszlám Állam, mind a PKK ellen. A török kormány mindkettőt terroristának tartja. Törökország tagadja, hogy támadná a két szíriai kurd szervezetet annak ellenére, hogy az YPG ennek ellenkezőjét állítja.

Vége a török-kurd békemegállapodásnak?

A mintegy három évtizedig tartó nyílt konfliktus után Törökország és a PKK, amely több merényletet is végrehajtott a múltban, elindította a békefolyamatot 2012-ben, és ennek eredményeként törékeny tűzszünetet kötöttek 2013 áprilisában.

Bár ezt követően sem lett teljes az elégedettség. Törökország azt akarta, hogy a PKK szerelje le fegyverarzenálját, és hagyja el a török földet. Ez nem történt meg teljesen.

A török miniszterelnök a másik oldalról érkező erőszak fölerősödésére adott válaszként értékelte a jelenlegi légicsapásokat a PKK ellen. Leszögezte, hogy 281 terrortámadás történt Törökországban a június 7-i választások óta.

Az Irakban lévő állásaik ellen indított múlt heti török légicsapásokra válaszul a PKK kijelentette, hogy a tűzszünet “értelmét vesztette”.

A PKK a Nyugat szemében egyre nagyobb legitimitást kap annak köszönhetően, hogy fegyveresei eredménnyel fölvették a harcot az Iszlám Állam ellen.

Belső feszültségek

A júniusi választások után a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elvesztette többségét a parlamentben évtizedek óta most először. Egyelőre próbál koalíciós partnert találni magának, bár sokan arra számítanak, hogy újra választásokat írnak ki novemberben.

Egyrészt elvesztette a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) támogatását, amely a vártnál sokkal több voksot kapott a nem kurd szavazóktól az ország nyugati részén. Másrészt elvesztette a nacionalista szavazókat is, mert ők a PKK-val folytatott béketárgyalásokat árulásnak tartották. Többen úgy vélik, az AKP vezetősége valószínűleg a PKK elleni katonai hadműveletet jó lehetőségnek tartja a nacionalista szavazók visszaszerzésére egy új választáson.