rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Kuba és az Egyesült Államok kapcsolata lépésről lépésre


világ

Kuba és az Egyesült Államok kapcsolata lépésről lépésre

1959 januárjában, amikor Fidel Castro forradalmi serege elűzte Fulgencio Batistát Havannából, az Egyesült Államok nem tett lépéseket azonnal. A két ország kapcsolata azonban hamarosan megkeseredett, amikor a kubai kommunista rendszer megkezdte a vállalatok államosítását. 1961-ben elindult az ideológiai háború. Washington úgy határozott, erőt mutat, és elmozdítja a hatalomból Castrót.

1961. április 17-én a CIA aktív támogatásával 1500 kubai emigráns vett részt a rendszer megdöntésére tett kísérletben a Disznó-öbölnél. Az akciót Kennedy elnök rendelte el. Az offenzíva Washington kudarcával zárult. Az Egyesült Államok gazdasági szankciókat vezetett be a szigetország ellen.

A hidegháborús időszakban Moszkva készségesen sietett Havanna segítségére. 1962 februárjában amerikai kémrepülőgépek felvételei alapján kiderült, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetek befogadására alkalmas rakétákat telepített a szigetországra. Kirobbant a rakétaválság. A vitát Kennedy amerikai elnök és Hruscsov pártfőtitkár végül tárgyalásos úton rendezte.

1982-ben Kuba fölkerült a Washington által összeállított, terroristákat támogató országok listájára, mert Havanna részt vállalt afrikai és latin-amerikai forradalmárok kiképzésében. Ebben az időben a Szovjetunió támogatta a kubai gazdaságot. Azonban a Szovjetunió 1991-es felbomlása után Oroszország elengedte Kuba kezét. Az életszínvonal drasztikusan zuhant az amúgy sem gazdag országban. Az amerikaiak által emelt gazdasági embargó továbbra is életben maradt.

Egyre több elkeseredett kubai próbálta meg összetákolt lélekvesztőkön elérni Floridánál az amerikai partokat, akár életük kockáztatása árán is. Ez illegális volt, az amerikai parti őrség több tízezer menekültet tartóztatott föl 1980-tól kezdve, a csúcsidőszak 1994-ben volt.

Az egyik világszerte ismertté vált eset 2000-ben történt. Elian Gonzalez kubai kisfiú kálváriájára még sokan emlékeznek. Édesanyja menekülés közben a tengerbe veszett, őt pedig hosszú hónapokig tartó jogi huzavona után végül visszaküldték apjához Kubába. Havanna ezt politikai győzelemként könyvelte el.

2002-ben a korábbi amerikai elnök, Jimmy Carter ellátogatott a szigetországba. Akkoriban már egyre erősödtek az Egyesült Államokban azok a hangok, amelyek az embargó enyhítését szorgalmazták.

2011-ben Fidel Castro formálisan átadta az elnökséget testvérének, Raulnak. A gazdasági reformok lehetővé tették, hogy a kubaiak kisebb vállalkozásokba kezdjenek, ingatlant vehessenek és eladhassanak, és több lett a fogyasztási cikk is a kommunista országban.

2013-ban az egész világot bejárta a kép, amint Obama elnök és Raul Castro kubai elnök kezet ráz Nelson Mandela temetésén Sowetóban. Ez a szimbolikus gesztus jelezte, hogy komoly áttörés várható a két ország diplomáciai viszonyában először az elmúlt félévszázadban.

Tavaly decemberben pedig a két ország vezetője egyidőben jelentette be annak a folyamatnak a kezdetét, amely a kölcsönös kapcsolatok normalizálását célozza. A viszony helyreállításának első, formális szakasza ezzel le is zárult.

Idén áprilisban egy történelmi találkozón a két politikai vezető megbeszélést tartott. Azután májusban Kuba lekerült a terroristákat támogató feketelistáról. A folyamat azonban ezzel még nem zárult le, a gazdasági embargó végleges feloldásáról az amerikai kongresszusnak kell döntenie.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

Irán

Irán gyorsan profitálhat a nukleáris megállapodásból